A csökkenő létszám, az idősödés és a betegségek teszik próbára az ír ferences közösséget.
Az Ír Köztársaság legrégebbi városaként számon tartott Waterfordba közel 800 évvel ezelőtt érkeztek ferences szerzetesek egy helyi nemes meghívására, akinek a földadományért cserébe megígérték, naponta fognak imádkozni a lelki üdvéért.
„Más vallásos intézményekhez hasonlóan az ír ferences provinciának is szembe kell nézni a csökkenő létszámmal, és számos helyről vissza kell hívnia a tagjait” – írta a közleményében Aidan McGrath atya, a provincia vezetője. Waterfordban az utolsó négy, 70-es és 80-as éveikben járó atya elköltözésével szakad meg az évszázados kapcsolat.
„A mai társadalomban senki nem akarja meghallgatni a másikat… A szerzetesek itt vannak, hogy meghallgassanak, gondoskodjanak a hajléktalanokról, a betegekről, a szegényekről, a haldoklókról, a családi gondokkal küzdőkről. Jólesik a helyi közösség felzúdulása a hírre, ez azt jelenti, hogy csináltunk valamit” − mondja az egyik szerzetes, Brian Allen.
Az ír ferencesek nyolcvan százaléka nyugdíjas, és csak nyolcan léptek be a rendbe az elmúlt nyolc évben. Ennek ellenére lehetséges a megújulás Allen szerint: „Szent Ferenc szerint mi zarándokok és idegenek vagyunk, állandó otthon nélkül. A történelem során számos kihívás ért minket, úrrá tudtunk lenni rajtuk”.
Szemlézte: Bálint Janka
