Július 18-án Szlovákia és Magyarország is jelezte, hogy az orosz energetikai óriás, a Lukoil, kőolajszállítmányai nem érkeztek meg finomítóikhoz. A szlovák és magyar illetékesek tájékoztatása szerint a leállás nem érinti a teljes orosz kőolajszállítást, a probléma csupán a Lukoilra terjed ki.
Júniusban Ukrajna kibővítette az általa szankcionált orosz vállalatok körét a Lukoillal, az intézkedésnek pedig július közepére érvényt is szereztek. Ennek eredményeként július 18-án a Lukoil felfüggesztette szállításait Szlovákia és Magyarország felé a megváltozott jogi környezet eredményeként.
Szerencsére a Barátság-vezeték nem állt le, ugyanis nem az összes orosz szállítás, kizárólag a Lukoiltól származó szűnt meg. Ez ugyanakkor, egy rendkívül aggályos helyzet így is, mivel a 6 millió tonna körüli magyar importból így most 2 millió tonna esett ki - a Portfolio becslése szerint.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ügy kapcsán úgy fogalmazott,
az ukrán döntés Magyarország és Szlovákia kőolajellátásának biztonságát elég erőteljesen veszélyezteti hosszú távon”,
illetve hozzátette: „most különböző átmeneti megoldásokkal tudtuk stabilizálni a szállítást, ami megoldott, de ezek az átmeneti megoldások már középtávon sem működnek”.
A miniszter elmondta azt is, hogy már felvették a kapcsolatot az ukrán féllel, amely viszont egyelőre nemigen mutatkozott segítőkésznek a helyzet megoldására, ami szerinte „mégiscsak furcsa”, hiszen az Európai Unió két tagállamának energiaellátását veszélyezteti, annak ellenére, hogy csatlakozni kíván a közösséghez.
❗️FM Péter Szijjártó criticized Ukraine's decision to halt Russian Lukoil's oil transit to Hungary as "incomprehensible and unacceptable." While Hungary has stabilized its oil supply with temporary solutions, the minister emphasized that these are unsustainable in the long term,… pic.twitter.com/ZoCY8qvLPx
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) July 19, 2024
Az ukrán lépés egyben a lehető legrosszabbkor történt, ugyanis ez az a szakasza a nyárnak, amikor a legmagasabb az üzemanyagkereslet és az energiaigény, az utazások és a hőség miatt.
Magyarország szempontjából ez a döntés rengeteg veszéllyel jár. Hazánk importkitettsége kőolaj és földgáz (és nukleáris fűtőanyag) szempontból óriási. Szerencsére a földgáz szállítások zavartalanul zajlanak tovább, viszont a kőolajszállítások egy részének kiesése tényleg rendkívül megviselheti a magyar gazdaságot és a hétköznapokat.
Ugyan a fenti ábra adatai 2022-ből származnak (a KSH, és az Eurostat sem frissíti az erre vonatkozó adatait 2022 óta) az alapvető trend továbbra is fennáll: Magyarország nem képes önállóan fedezni kőolajszükségletét.
Az Oroszországból származó import elengedhetetlen a magyar energiabiztonság szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy a horvát útvonallal szemben az orosz lényegesen olcsóbb.
Abban vélhetően bízhatunk, hogy megoldódik a szállítások körül kialakult probléma, viszont elképzelhető, hogy drágábban, mint eddig. Ukrajna ezzel a lépéssel nagy akadályt állított a magyar gazdasági célok elé, amit vélhetően hideg számítás alapján alkalmazott, mint hatékony érdekérvényesítési eszközt.
Magyarország az EU mainstream politika feketebárányaként egy „kevéssé fájdalmas” áldozat lehet az ukrán döntéshozók akaratának oltárán.
A Financial Times szerzője azért látja ezt ennyire valószínűnek, mert nem gondolja véletlennek azt, hogy az ukránok ezt pont mostanra időzítették. Hatalmas a károkozás potenciálja, ezt ők is biztosan tudják, tehát ez egy nagyon jó alkupozíciót teremthet nekik. Mindössze az a kérdés, hogy mit akarhatnak és hogy pontosan kitől?
Erre a legkézenfekvőbb válasz a fegyverszállítmányok további fokozása lehet, ami - főleg, hogy az amerikai választás egyre közeledik - az utóbbi időben némileg kifulladt. Ugyanakkor ennek nem Magyarország vagy Szlovákia volt a legnagyobb ellenlábasa eddig sem, maximum a leghangosabb. Az ukrán igények kielégítéséhez tehát érdemben ez a két ország aligha tudna hozzájárulni. A „bosszúvágy” (akár a korábbi szállítmányok ideiglenes blokkolásáért vagy a moszkvai látogatásáért a miniszterelnöknek) nem volna racionális indok egy ilyen lépésre, tehát
biztosan kell legyen valami más, jelenleg a publikum számára alig, vagy egyáltalán nem ismert oka az ukránok döntésének.
Az ilyen esetek tökéletesen rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos Magyarország energiabiztonságának szempontjából a zöld átállás. Az elektromos és hidrogénhajtású járművek és a kapcsolódó infrastruktúra bővítése hozzájárulhat az ilyen jellegű kínálati sokkok hatásainak mérsékléséhez, hosszútávon pedig a teljes, kőolajról való leváláshoz is. Szerencsére a nyilvánosan elérhető magyar stratégiai dokumentumok írói is felismerték ennek a fontosságát.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
