A libertárius Austrian Economics Center rendezvénysorozatába kapcsolódott be a Danube Institute a budapesti Free Market Road Show április 26-i megrendezésével. Kiderült, hogy melyek a visegrádi országok legfontosabb gazdasági kihívásai, merre tart a globális infláció, és hogy vajon papírtigris-e Kína?
A világ súlyos kihívásokkal néz szembe: a Covid-19 világjárvány, majd Oroszország ukrajnai inváziója veszélyes folyamatokat indított el mind politikailag, mind gazdaságilag, amelyekből kikászálódni roppant nehéz lesz. Miközben sokan beszélnek arról, hogy fontos az állam szerepét növelni ilyen nehéz időkben, mi lenne, ha több libertárius intézkedéssel, kevesebb szabállyal próbálkoznánk? A Free Market Road Show négy panelje pontosan ezeket a kérdéseket feszegette.
Természetesen szembe kellett nézniük azzal, hogy a geopolitikai fenyegetések a kevesebb szabálynak és lazításnak nem mindig kedveznek, de ezzel együtt egy szabadabb, az állam által okosabban és kevésbé kézivezérelve kontrollált jövőt festettek le. Az első panel során a visegrádi országok kihívásairól és a válsággal kapcsolatos intézkedéseiről folyt a diskurzus. A magyar közgazdászok által folytatott, a Danube Institute kutatási igazgatója, Anton Bendarzsevszkij által moderált beszélgetésből kiderült, hogy a V4 országai elsősorban vállalkozásbarát jogszabályaikkal és magasan képzett munkaerejükkel vonzották magukhoz nyugati cégek tömegeit a 2010-es években. Ugyanígy a Covid-járvány alatt az volt a legfontosabb, amit a cégek fennmaradása érdekében tettek ezek az országok: nem osztottak ingyenpénzt a lakosságnak, mint az Egyesült Államok vagy Anglia, hanem igyekeztek a munkahelyek fennmaradását elősegíteni. A szakértők felhívták a figyelmet, hogy
a V4 országainak mégis vannak további feladatai a gazdaság menedzselésében: nagyon lényeges, hogy a kutatás-fejlesztésre költött összegeket jelentősen növeljék, ezáltal fontos gazdasági szektorokat töltve meg élettel.
A második panel német, cseh, magyar és angol szakértői az EU energiakrízisével foglalkoztak. A panel résztvevői bemutatták, hogy az Oroszországtól való függőség határozottan politikai döntés volt, amelyet elsősorban Németország támogatott Európában. Ezenkívül meggátolta a Nabucco-gázvezeték létrehozását, ami azerbajdzsáni energiahordozót szállított volna Európába, így téve változatossá a kontinens gázimportját. Csák János, a MOL volt vezérigazgatójának beszámolója szerint még az Egyesült Királyság és Norvégia is kihátrált a Nabucco mögül komoly orosz üzletekért cserébe. 2011 után pedig
Németország a szintén tiszta energiát biztosító nukleáris erőműveket is leállíttatta, ezzel még inkább kitéve magát a fosszilis energiahordozóktól való függésnek.
A harmadik panel még tovább tágította a tárgyalt problémakört. Az ebben résztvevő libertárius közgazdászok a regionális és energiaproblémákon túl az ebből következő globális pénzügyi nehézségeket vizsgálták. Elsősorban a nyugati jóléti állam jövőjéről szólt a diskurzus. A beszélgetésből kiderült, hogy a nyugati jóléti társadalmak sorsa a jelenlegi demográfiai trendek miatt meg van pecsételve, hiszen nem lesz elég munkaképes állampolgár ahhoz, hogy a „függő” helyzetben lévő, már nem dolgozó idősebb korosztályokat és saját gyerekeit eltartsa. A továbbiakban az Egyesült Államok helyzetét is elemzték. A panel résztvevői szerint az amerikai pénzügyi körök egyértelműen támogatni fogják Biden jelentős költéseket előirányzó politikáját, ami súlyosbíthatja az inflációt. Ezzel együtt lehetséges, hogy a demokrata elnöknek jól is jönne egy ebből következő kisebb gazdasági visszaesés, hogy 2024-ben már ismét a visszatérő gazdasági növekedést mutathassa fel egy újraválasztási kampányban. A résztvevők felhívták a figyelmet, hogy a teljes globális kérdéskör az állami túlköltésről, adósságról és inflációról az állam szerepének szerintük hibás felfogásával van kapcsolatban.
Az emberek túl sokat várnak az államtól, túlságosan hisznek abban, hogy segítenie kellene őket anyagilag, és az egész társadalom menedzselésében nagyon mélyen részt kell vennie.
Ez persze hatalmas pénzösszeget juttat a politikusok kezébe igazi ellenőrzés nélkül, és így pazarláshoz vezet. Sokkal megfelelőbb lenne a panel szerint, ha az állam csak igyekezne megteremteni a békés együttélés lehetőségét az emberek számára, s így megteremteni a lehetőséget egy igazán szabad, kevés kötöttséggel járó, az emberek képességeinek igazán teret adó társadalom létrejöttére. Ezzel a libertárius megközelítéssel tulajdonképpen fel is mutatták a Free Market Road Show központi elemét.
A negyedik beszélgetésben Kína-szakértők vizsgálták Kína lehetséges szerepét a járvány utáni világban. A vita elsősorban arról folyt, hogy Kína vajon hanyatlás felé halad-e, vagy ezek a vélemények csak a nyugati „wishful thinking” jelei-e. Li Zhao Schoolland, az Acton Institute ázsiai képviselője arról beszélt, hogy Kína gazdasági növekedése lassul, az adóssága rendkívül magas, és az állami szektor túlsúlya teljesen elnyomja az innovációt. Figyelmeztetett: Kína roppant nehezen megismerhető ország, azonban úgy tűnik, hatalmas gazdasági erejét kevés igazán stabil tényező támasztja alá. Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint azonban ezek elsietett jóslatok, hiszen
Kína kudarcát évtizedek óta jósolják, a gazdasági csoda azonban töretlen, és továbbra megvan minden feltétele a nagymértékű növekedésnek.
Az esemény lezárásaként Calum T. Nicholson röviden beszélt a hagyományos értelemben vett „szakértők” problémájáról. Szerinte nagyon nagy a veszélye annak, hogy az egyes területek szakértői elvesznek az objektív tények között, és nem veszik figyelembe a szubjektív jelenségeket és a kontextust. Ez ahhoz vezethet, hogy a tényeket és a tényekből következő döntéseket összekeverik egymással, mindkettőt teljesen objektív dologként feltételezve. Azonban az, hogy bizonyos tények léteznek, még nem jelenti azt, hogy csak egyféleképpen lehet érvényes döntéseket hozni. Éppen ezért fontos, hogy amikor politikai-társadalmi döntéseket hozunk, a szakértői véleményeket megfelelően, alázattal tudjuk kezelni, és így építsünk bizalmat a tudományos-szakmai világ és a társadalom között.
Érdemes ezeket a figyelmeztetéseket megfogadni. Egy bizalommal teli társadalom egy szabad társadalom is, és a Free Market Road Show, amely első alkalommal érkezett Budapestre 2022 áprilisában, éppen ilyen emberi közösségek felépítését célozza.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
