Napjainkban az egyik legtöbbet emlegetett téma a világrend kérdése. A Szovjetunió szétbomlásakor megtörtént az egypólusú pillanat, amellyel az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalommá vált. A 2010-es évek környékén Kína megerősödésé majd felemelkedése újabb diskurzusnak adott helyet: vajon átveheti-e a keleti ország az USA vezető pozícióját? Első helyének biztosítása érdekében az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok igyekezett egy olyan szövetségi rendszert kiépíteni a Távol-Keleten, amely segítséget nyújthat neki Kína megállításában. A szövetségesek között olyan országok szerepelnek, mint Japán, Dél-Korea és az utóbbi időben India, amely külpolitikájának nagyrészét eddig a Washington és Moszkva közötti egyensúlyozás és a kínai határvitával kapcsolatos kérdések alakították.
A Narendra Modi által vezetett India azonban új célt tűzött ki maga elé, amelyben az ország már nem csak szövetséges szeretne lenni, hanem helyet kér magának a nagyhatalmak között – írja a Foreign Policy.
Ennek tükrében augusztus végén a Chandrayaan-3 nevezetű indiai űrszonda sikeres leszállást hajtott végre a Hold déli pólusának közelében. Amellett, hogy a landolás hatalmas tudományos és nemzeti sikernek számít,
remek lehetőséget kínál az országnak arra, hogy átpozícionálja magát a nemzetközi rendszerben és ezzel akár a teljes, ma ismert világrendre kihatással legyen.
Az indiai űrprogram az 1960-as években indult, és Újdelhi ezidáig több száz műholdat bocsátott fel a világűrbe. A Hold felfedezése 2008-ban kezdődött meg a Chandrayaan-1 küldetésével, mely megerősítette, hogy az égitest déli pólusán olyan kráterek vannak, amelyek a tudósok szerint jeget tartalmaznak. Ez a jég komoly jelentőséggel bírhat a jövőbeli űrkutatások tekintetében, mert mind rakétahajtó- mind létfenttartó-anyagként hasznosítható.
Az ország első holdra szállási kísérlete 2019 indult a Chandrayaan-2 program keretein belül. A landolás azonban kudarcba fulladt, amikor a leszállóegység egy szoftverhiba miatt a Holdba zuhant. Az esemény azonban nem vetette vissza az indiai űrprogramot, sőt újabb löketet adott neki, hiszen a ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) vezetőségének Chandrayaan-3-at irányító tagjai kijelentették, „hogy a legutóbbi, 2019-es holdraszállási kísérletük kudarca volt a munkájuk egyik fő mozgatórugója.”
Csaknem négy évvel és számos tervezési és szoftverfrissítéssel később a Chandrayaan-3 július 14-én indult el az India keleti partvidékén található Sriharikota űrrepülőtérről, hogy újra megkísérelje a holdraszállást. Az űrszonda augusztus 23-án landolt a Hold déli pólusának közelében, majd alig több mint két órával a leszállás után az ISRO képeket tett közzé az X-en (korábbi nevén Twitter), amelyeken a Hold felszíne látható. Ezzel fejezve ki, hogy az ügynökség sikeresen létrehozta a kommunikációs kapcsolatot az űreszköz és a küldetésirányítás között.
Chandrayaan-3 Mission:
— ISRO (@isro) August 23, 2023
Updates:
The communication link is established between the Ch-3 Lander and MOX-ISTRAC, Bengaluru.
Here are the images from the Lander Horizontal Velocity Camera taken during the descent. #Chandrayaan_3#Ch3 pic.twitter.com/ctjpxZmbom
A sikeres landolás hatalmas érdemi előnyt jelent a teljes tudományos világ számára, hiszen elősegítheti a folyamatban lévő űrkutatásokat,
amelyek hozzájárulhatnak a kommunikációs és távérzékelési technológiák fejlesztéséhez, valamint segíthetnek a földalatti vízszintek megfigyelésében és az időjárási minták előrejelzésében is, ami különösen fontos lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A holdi küldetés ugyanis a hélium-3 kutatását foglalja magában. Ez egy olyan héliumizotóp, ami bőségesen megtalálható a Holdon, és amely megújuló energiaforrásként szolgálhat a jövőben.
Emellett az esemény India belpolitikájára is komoly hatást gyakorolhat, mind gazdasági mind pedig társadalmi szemszögből. A siker ugyanis összekovácsoló erőként hathat az amúgy is tagolt Indiában,
ahol a társadalmi feszültségeket a Modi kormány megosztó politikája csak tovább súlyosbította. Továbbá, a holdraszállás fellendítheti az ország gazdaságát azáltal, hogy beindítja a magán űrkutatási programokat, amelyeknek köszönhetően „az indiai űrágazat akár egy trillió dolláros gazdasággá is válhat” - mondta az indiai Tudományos és Technológiai Minisztérium egyik magas rangú tisztviselője. Ahogy azt az alábbi diagram is mutatja, az indiai űrkutatás eddig kifejezetten „költséghatékonyan” működött, a történelmi pillanat azonban megnyithatja a befektetés lehetőségét a magánszektor előtt, amit a Modi kormány is szeretne minél inkább elősegíteni, hogy az ország még több műholdat és beruházást juttasson az űrbe - méghozzá minél gyorsabban.
Ennek tükrében India lépéseket tett, hogy előkészítse az első önálló űrhajós küldtetését, a Gaganyaan-t, dolgozik egy a NASA-val közösen épített földmegfigyelő műhold felbocsátásán, tervezi a nemrégiben befejezett Mars-küldetésének folytatását, valamint elindította első megfigyelő küldetését a Naphoz, az Aditya-L1-et, amely, ha sikerrel jár, belépést jelenthet azon kiváltságos országok csoportjába, amelyek már tanulmányozzák a Napot.
Az űrkutatás a jövő egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb ágazatának számít, így nem csoda, hogy a holdraszállás a belpolitikai és tudományos sikereken túl teljesen új utakat nyitott meg Indiának nemzetközi rendszerben. A sikert tovább tetézte az a körülmény, hogy
India egy Oroszországgal folytatott űrversenyből került ki győztesül, miután az a néhány nappal korábban induló orosz Luna-25 űrhajó egy hajtóműhiba miatt lezuhant és így nem fejezhete be küldetését.
Egy ilyen versenyre számítva az Egyesült Államok 2020-ban létrehozta az Artemis-megállapodásokat, amelyek célja az űrkutatási együttműködés előmozdítása közös szabályok és elvek alapján. Washington számos szövetségese és partnere aláírta a szerződést, köztük India is Modi júniusi washingtoni látogatása során, Kína és Oroszország azonban nem csatlakozott az egyezményhez. India mostani sikerének köszönhetően viszont teljesen új fejezet nyílhat a nemzetközi politikában, hiszen ezután már két nagyhatalom áll szemben Moszkvával és Pekinggel, nem csak a Földön hanem az űrben is.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
