A Dalai Láma utódlásának kérdése nem csupán vallási jellegű, hanem jelentős geopolitikai feszültségek forrása lett Kína és a nemzetközi közösség között. A jelenlegi, 14. Dalai Láma, Tenzin Gyatso, aki csaknem hét évtizede él száműzetésben Indiában, legutóbbi nyilatkozatában világosan megfogalmazta, hogy utódjának kijelölése Kínán kívül történik majd. Ezzel egyértelmű kihívást intézett Peking felé, amely ragaszkodik ahhoz, hogy a tibeti buddhista vezetők reinkarnációja állami felügyelet mellett történjen, Kína területén.
Kína válasza azonnal és élesen érkezett. A külügyminisztérium szerint a Dalai Láma kijelentései „politikai provokációk”, amelyek célja Tibet Kínától való elszakadásának támogatása. Kína álláspontja szerint a tibeti buddhizmus vezetőinek reinkarnációja kizárólag az állami felügyelet alatt, az úgynevezett „Arany Urna” hagyományos módszere szerint történhet meg. Peking ezzel igyekszik megakadályozni, hogy egy külföldön született, állami kontrolltól mentes utód kerülhessen pozícióba, ami politikai instabilitást okozhat Tibetben.
Forrás: Johnwiley.com
Az ügy nem csupán Kína belső politikai kérdése, hanem regionális és globális jelentőséggel bír. India, ahol a tibeti száműzetési kormány székhelye, Dharamsala is található, kiállt amellett, hogy kizárólag a jelenlegi Dalai Láma jogosult eldönteni saját utódjának kérdését. India álláspontja azonban óvatos: bár támogatja a Dalai Lámát, tartózkodik az olyan kijelentésektől, amelyek nyílt konfrontációhoz vezetnének Kínával. Az indiai diplomácia számára ez érzékeny kérdés, hiszen a két ázsiai nagyhatalom között már most is fennállnak jelentős határviták és geopolitikai feszültségek.
Nyugati államok, különösen az Egyesült Államok és európai partnerei, egyértelműen támogatták a Dalai Láma azon jogát, hogy szabadon és külső beavatkozás nélkül választhassa ki utódját.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kifejezte az Egyesült Államok támogatását Tibet vallási és kulturális szabadsága mellett, ami azonnal heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, jelezve, hogy Kína szuverenitása elleni beavatkozásként értékeli a nyugati nyilatkozatokat.
Extending best wishes to His Holiness @DalaiLama on his 90th birthday. The Dalai Lama continues to inspire with his message of unity, peace, and compassion.
— Secretary Marco Rubio (@SecRubio) July 5, 2025
Elemzők szerint a helyzet könnyen a „kettős Dalai Láma” forgatókönyvéhez vezethet:
míg Kína saját területén, saját módszerei szerint kijelölhet egy hivatalosnak tekintett utódot, addig a száműzetésben élő tibeti közösség és nemzetközi támogatói egy alternatív jelöltet fognak támogatni. Ez a párhuzamos vezetés újabb frontot nyithat a Kína és a nemzetközi közösség közötti diplomáciai csatározásokban, illetve felerősítheti a Kínán belüli etnikai feszültségeket is.
A következő időszakban kulcsfontosságú lesz, hogyan alakulnak a diplomáciai lépések: Kína milyen konkrét intézkedéseket tesz majd az utód kiválasztásában, India hogyan egyensúlyoz majd óvatosan, miközben támogatja a Dalai Láma törekvéseit, valamint, hogy a nyugati államok milyen mértékben avatkoznak be a konfliktusba. A Dalai Láma utódlása így egy komplex geopolitikai játszma részévé vált, amely nem csupán Tibet jövőjét, hanem az egész ázsiai régió stabilitását is befolyásolhatja.
Szemlézte: Biró-Markovics Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
