Greta Thunberg és támogatói hangosan tiltakoztak a COP26-on, de kíváncsian várjuk, mi lesz a vége. A Spectator magazin írója, Peter Jones rávilágított, hogy ezek a nagy hangú klímaaktivisták mennyire is aktívak valójában.
Tetteket követeltek, nem szavakat, azonban ők maguk csak szavakat tudtak kínálni, kivéve amikor olyan áhítatosan engedték le a terepjárók gumiját egész Glasgowban, ezzel büntetve a gazdag északiakat, akik szerintük felelősek a klímaváltozásért – fogalmaz a Spectator szerzője. Vagyis rongálták mások magántulajdonát, ahelyett, hogy bármi hasznosat tettek volna. Közel 60 terepjáró tönkretétele helyett igazán ültethettek volna 60 fát Glasgow-szerte.
A reminder: the people in power don’t need conferences, treaties or agreements to start taking real climate action. They can start today.
— Greta Thunberg (@GretaThunberg) November 15, 2021
When enough people come together then change will come and we can achieve almost anything. So instead of looking for hope - start creating it.
Az ókori görögöket rendkívül érdekelte a szó (logosz, angol „‘-logy’”) és a tett (ergon, angol „energy”) megkülönböztetése. Az egyik használati mód alapján a logosz szemben áll az ergon-nal, lévén, hogy a logosz (a szó) pusztán verbális, és így előfordulhat, hogy a valóságot megtévesztő módon ábrázolja, míg az ergon (a tett) maga a valóság, a tény. Egy görög mítosz szerint Erisz, a viszály istennője a felelős a logosz ilyen helytelen használatáért, mivel ő volt a veszekedések, hazugságok és kettős jelentésű szavak forrása.
A logosz egy másik használata Gorgiasztól, görög szónoktól, szofista filozófustól ered, aki azzal érvelt, hogy a szavaknak megvan a maguk pozitív ereje: aktívan hathatnak az érzelmekre, képesek megszüntetni a félelmet és a bánatot, valamint örömet is tudnak kelteni, vagyis nem állnak olyan távol a tettektől, mert képesek rávenni az embereket, hogy meggondolják magukat, és másképp érezzenek, így másképp is viselkedjenek. Ebben az értelemben tehát a logosz meggyőző erővel bírt.
A harmadik használat a filozófiai megközelítés: a logosz a beszéd mondanivalójának tisztaságára törekszik, a logikát veszi alapul és érvekre koncentrál. Emellett Platón meglátása szerint a pusztán gorgiaszi értelemben használt logosz a meggyőzés eszközeként veszélyes erő, mert nincsen erkölcsi alapja: bármire ráveheti az embereket: akár jó, akár rossz cselekedetekre. Megfelelő használat esetén azonban a logosz a kulcsa az emberiség boldogulása előtt álló legfontosabb probléma megválaszolásának – tudni, hogy mi a jó és mi a rossz.
"They even succeeded in watering down the blah, blah, blah which is quite an achievement"
— BBC News (World) (@BBCWorld) November 15, 2021
Greta Thunberg reflects on COP26 #COP26BBC https://t.co/3a2Q8x3c4m
Hogy mindezt az áttekintést Thunbergre fordítsuk: őt magát pontosan hová sorolhatjuk a „tüntetés” a „szavak” és a „valódi cselekvés” spektrumában? Tett bármi olyat, ami valós, pozitív változást hozott volna? Meggyőzött valakit? Emelte a klímaváltozással kapcsolatos vita erkölcsi szintjét? Vagy csupán egy másokat hibáztató, embereket akár káros cselekedetekre is felbujtó, általános „Blah bla bla”-t hallhattunk tőle?
Szemlézte: Spiesz Bianka
