Donald Trump davosi beszéde az USA-val kapcsolatos minden fontos pontot érintett az amerikai gazsasági helyzeten és Venezuelán át Grönlandig. Az amerikai elnök igyekezett az USA-t kedvező színben feltüntetni, és az általa ábrázolt virágzó ország állapotáért saját magát felelőssé tenni.
Bár elsőre összeszedetlennek tűnhet az elnök beszéde, van benne rendszer. Az egyik legfontosabb téma Grönland kérdése volt. Azon kívül, hogy az elnök többször összekeverte Izlanddal, kijelentette, hogy nem fogja erőszakkal elfoglalni a területet. Donald Trump „USA First” politikája egy évvel a beiktatása után kezd beérni. Venezuela az olaj miatt kellett az USA-nak, Grönlandra pedig azért van szüksége, mert stratégiai pont Oroszország és Kína között. És ahogyan az amerikai hadsereg bevette Venezuelát, úgy Trump Grönland megszerzésekor sem fog foglalkozni más országok véleményével.
Trump a beszéde egy más pontján Ukrajna kérdését hozta fel: az áldozatok hatalmas számát, és azt, hogy Európa eddig képtelen volt megoldani a konfliktust. Az elnök hangsúlyozta, hogy ő vetett véget az azeri-örmény ellentétnek, amire más nem volt képes.
A beszéd rendszere tehát, hogy Amerikát nem érdeklik más országok, amíg a saját érdekeit kell képviselni.
Ha Európa képtelen megoldani az orosz-ukrán háborút, hogyan védhetné meg Grönlandot? Az USA-nak fel kell lépnie, hogy az élesedő orosz-amerikai-kínai konfliktusban ne maradjon le.
President Donald J. Trump takes the world stage in Davos - delivering an unapologetic message that reasserts America’s leadership and lays out a decisive vision for the future of the West. ???????????? pic.twitter.com/lijT3kPypi
— The White House (@WhiteHouse) January 22, 2026
Trump beszélt a venezuelai akcióról is, melyben úgy festette le az esetet, hogy az amerikai hadsereg pillanatok alatt lépett akcióba a fejletlen venezuelai erőkkel szemben, akik azért nem tudtak hatékonyan védekezni, mert orosz és kínai fegyvereik voltak. Az amerikai elnök továbbá kiemelte, hogy az Izraelt védő Vaskupola amerikai fejlesztés.
Trump nem is olyan burkoltan arra célzott, hogy az amerikai hadsereg a kínai és az orosz felett áll.
Amikor Trump az azeri-örmény megoldásról beszélt, az orosz-ukrán háborút is szóba hozta. Itt az amerikai hadsereg ereje helyett az ő békítő képességeit emelte ki. Trump szerint Amerikának nincs sok köze Ukrajnához és egyedül azért akarja megoldani a konfliktust, mert sajnálja az áldozatokat, akik feleslegesen halnak meg. Az elnök beszédében arra utalt, hogy mind Zelenszkij, mind Putyin hajlandóságot mutatnak a tárgyalásra, és mivel Trump olyan gyorsan megoldotta az azeri-örmény konfliktust, csakis az ukrán és az orosz elnökökön múlik, mikor lesz vége a háborúnak.
Bár természetesen egy amerikai elnök, és különösen Trump mindig jó fényben akarja lefesteni az USA-t, még akkor is, ha néhány helyen a tények ellentmondanak az állításainak, az biztos, hogy az elnök beszéde fontos dolgokra mutatott rá. Először is,
az USA ismét nagyhatalomként viselkedik, és olyan dolgokat tehet meg következmények nélkül, amilyenekről más országok álmodni sem mernek.
Másodszor, megint kiderült, hogy Európa le van maradva. Abban igaza van Trumpnak, hogy Európa nehezen védi meg Grönlandot, ha a belső konfliktusok miatt saját magát is képtelen felfegyverezni. Végül pedig világossá vált, hogy jelenleg az USA mindenhol ott van, ha tetszik, ha nem. Jelenleg tehát megéri Trump elnök barátjának lenni.
Szemlézte: Baranyai Judit
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
