Blog

Háborúra készíthetik a diákokat Németországban

A tanterv részeként készítenék fel Németországban a diákokat krízishelyzetekre, háborúkra. A cél első sorban a diákok és a hadsereg kapcsolatának javítása, a fegyveres konfliktusokról való nyíltabb beszéd és a fiatalok hatékony lelki felkészítése. Az oktatási miniszter javaslatát követően heves vita…

A tanterv részeként készítenék fel Németországban a diákokat krízishelyzetekre, háborúkra. A cél első sorban a diákok és a hadsereg kapcsolatának javítása, a fegyveres konfliktusokról való nyíltabb beszéd és a fiatalok hatékony lelki felkészítése. Az oktatási miniszter javaslatát követően heves vita alakult ki, cikkünkben a felmerülő kérdésekre keressük a válaszokat.

Háborús helyzetre, fegyveres konfliktusok által kiváltott krízishelyzetekre készítenék fel a diákokat német iskolákban - erről beszélt a német oktatási miniszter a napokban. Bettina Stark-Watzinger hozzátette, “a diákok számára a hadsereggel való feszültségmentes kapcsolat kialakítása” a legfontosabb. A miniszter arról is beszélt, elsősorban fiatal tiszteket vonnának be a diákokkal való közös munkába, az oktatási intézményekben ők tartanának előadásokat a honvédség szerepéről, feladatairól. Az intézkedéseket a tanárok szakszervezete is támogatja, ugyanakkor több kritikus is attól tart, pánikhangulat törhet ki az iskolákban. Az oktatási miniszter egyelőre nem reagált a negatív visszajelzésekre, a tantervi módosítások a tervek szerint mihamarabb életbe léphetnek majd.

A lehetséges változások alaposan felrázták a közvéleményt, Bettina Stark-Watzinger bejelentését többen fogadták hatalmas felháborodással. A kritikusok főképp attól tartanak, hogy a háborús helyzetre való felkészítő órák és gyakorlatok felesleges pánikot keltenek majd a diákokban, adott esetben maradandó lelki sebeket okoznak. A tanárok szövetsége ezzel szemben kifejezetten pozitívan fogadta a bejelentést.

Az ukrajnai háború a katonai fenyegetésekkel kapcsolatos új tudatosságot hoz létre, amelyet az iskolákban is közvetíteni kell” – mondta Stefan Düll, a szervezet elnöke.

Szerinte a jelenlegi nemzetközi viszonyok tükrében az iskolákban sem maradhat el a diákok felkészítése, katasztrófa esetén fontos, hogy bízzanak a honvédségben és tudják mi a teendő. Düll ugyanakkor azt is hangsúlyozta, jelenleg nem látja szükségesnek polgári védelmi gyakorlatok bevezetését. “Nem gondolom, hogy jelenleg Németország egy olyan fenyegetettségi helyzetben lenne, amelyben szükséges lenne védelmi gyakorlatok végrehajtására.” - fogalmazott.

Negatív és pozitív visszajelzésekre egyaránt számítani lehetett, az azonban valóban nehéz kérdés, hogy egy ilyen döntés meghozatala milyen hatást gyakorolhat a diákokra. Természetesen mindennél fontosabb, hogy az iskolákban a gyermekek életkorának megfelelően alakítsák ki a háborús helyzetekkel foglalkozó oktatási anyagokat, a foglalkozásokat pedig minden esetben olyan szakember is kísérje, aki a gyermekeket ismeri, a fiatalok számára adott esetben érzelmi támogatást nyújthat. A háborúról, fegyveres konfliktusokról való felvilágosítás, oktatás elméleti formája, valamint a diákokkal való párbeszéd keresése mindenképpen pozitív hatással lehet a fiatalokra, hiszen számukra is érthetőbbé válhatnak az ilyen jellegű konfliktusok okai és az ezzel kapcsolatos kételyek is eloszlathatóvá válnak. Ugyanakkor

kulcsfontosságú, hogy a gyakorlati felkészítés, amennyiben ilyenre sor kerül, minden esetben csak előzetes jelzés után következhessen be.

Ugyan Bettina-Stark Watzinger az Egyesült Királyságban rendszeresen alkalmazott hasonló gyakorlatokat pozitív példaként említette, az Egyesült Államokból számos olyan példa említhető, amely a diákokat kifejezetten negatívan érintette

Az USA-ban sajnos egyre gyakrabban előforduló iskolai lövöldözésekre való felkészítő gyakorlatokat több esetben a diákok és szülők előzetes tájékoztatása nélkül tartották meg, amelynek következtében tanulók sokasága szenvedett maradandó károkat, szorult például pszichológus támogatására. Mindezen tények tükrében rendkívül fontos, hogy a diákok védelme maradjon az elsődleges szempont és az elméleti felkészítés inkább az információátadásra helyezze a hangsúlyt, az esetleges gyakorlatok bevezetését, pedig csak alapos szakértői felülvizsgálat mellett engedélyezhessék.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon