Ahogy az Economist-ban is olvasható, 2025 világpolitikai szempontból számtalan meghatározó eseményt tartogat.
Donald Trump győzedelmével az USA, mint nagyhatalmi aktor 3 olyan stratégiai ponton fog mozogni, amely a világ többi részét is erősen impaktálja majd. A külpolitikai nyomásgyakorlás, a gazdasági protekcionizmus és a technológiai fejlődés tengelyén az USA ebben az évben is a világrend egyik legrelevánsabb alakítója lehet.
Napjainkban jelenleg is hatalmas nagyságrendben zajlanak fegyveres konfliktusok. A világ csendőre azonban nem nyugodhat addig, ameddig nem rendezi ezeket az összetűzéseket.
2022-ben Ukrajna, 2023-ban pedig a Közel-Kelet borult lángokba, ám nem csak ezek léteznek: a világ számos pontját érinti még a háború. Az említett nemzetközi konfliktusoknak a kimenetele nemcsak regionális, hanem globális következményekkel jár, ráadásul gazdasági és biztonsági faktoruk is van. Az USA intervenciói kulcsfontosságúak: harcászati és stratégiai szempontból is tudja alakítani a szituációt, és lényeges, hogy válaszlépései példát mutatnak a világ számára arról, hogy mennyire megbízhatók az amerikai szövetségek és mennyire érvényesül Washington ereje a nemzetközi porondon.
A klasszikus gazdasági protekcionizmus kialakulásától kezdve vámokkal, kvótákkal és más kereskedelmi korlátozásokkal próbálta megvédeni a hazai gazdaságot a külföldi versenytől, iskolapéldája pedig többek között az európai merkantilizmus.
Ezt azonban nem csak kontinensünkön alkalmazták: napjainkban az USA a legtöbb ilyen és ehhez hasonló vámot Kínára veti ki. Kína ma a globális környezet legnagyobb befolyásoló erejével rendelkező országok egyike, amely gazdasági, technológiai és katonai szempontból egyaránt jelentős nagyhatalom. Az Egyesült Államokkal közösen határozza meg a nemzetközi rend jövőjét, hiszen a két ország közötti versengés már egy új hidegháború előszobájában áll. Bár jelenleg a konfliktus elsősorban gazdasági és politikai területen zajlik, a szélesebb körű háborús forgatókönyv vagy a kibékülés lehetősége is fennáll, bár utóbbira kevés az esély. Kína egyes területeken már megelőzte az USA-t gazdaságilag, és befolyása olyan ütemben növekszik, hogy belátható időn belül paritás állhat be köztük. Az USA arra ösztönzi szövetségeseit, mint pl. az EU-t, Japánt és Dél-Koreát, hogy válasszák le gazdaságukat Kínáról, mivel szerinte a két blokk közötti stratégiai vetélkedés elkerülhetetlen.
Az úgynevezett „decoupling” azonban nem egységes folyamat: az EU és különösen a német autóipar nem támogatja ezt az elképzelést, mivel erősen függ a kínai piacoktól. Az EU inkább fékezi a gazdaságok leválasztását, és vonakodik feladni Kínával fenntartott kapcsolatait. Mindeközben a nyugati gazdaságok leválasztása Kínáról az USA stratégiai célkitűzése marad, mivel ez a globális hatalmi egyensúly újraformálásának eszköze. A versengés élesedése paradigmaváltást igényel, mivel a két nagyhatalom rivalizálása továbbra is meghatározza a világ jövőjét.
A technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia és más innovációk terén kulcsfontosságú szerepet játszik az amerikai gazdasági és katonai dominancia fenntartásában.
Donald Trump belföldi politikájának egyik legfontosabb eleme a kormányzati struktúrák deregulációja és újjáalakítása, különösen olyan területeken, mint a gyógyszeripar szabályozása és a katonai beszerzések rendszere, ezek a reformok meghatároznák ugyanis, hogy az USA milyen gyorsan képes alkalmazni az új technológiákat, pl. a mesterséges intelligenciát. Elon Musk kiemelt szerepet kaphat ebben a folyamatban. Az alapgondolat, hogy az USA-nak radikális reformokra van szüksége technológiai előnyének megőrzéséhez, jogos és releváns, a megvalósítás azonban komoly politikai, gazdasági és társadalmi akadályokba ütközhet, amelyek meghatározhatják e cél sikerét.
Ver esta publicación en Instagram
Felmerül a kérdés: csak ez a 3 tényező lesz hatással ránk 2025-ben? Nos, a válasz természetesen az, hogy nem.
Barry Buzan biztonsági szektorai öt fő dimenzióra oszlanak, amelyek az állami és nem állami szereplők biztonságával kapcsolatos kihívásokat foglalják magukban: katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti. A katonai szektorban a mesterséges intelligencia és a hiperszonikus fegyverek fejlesztése új fegyverkezési versenyt indít majd el, amely destabilizálhatja a regionális és globális katonai egyensúlyt, különösen az Egyesült Államok és Kína között. Ezzel párhuzamosan a politikai szektorban az autoriter rendszerek növekvő befolyása alááshatja a liberális demokráciák pozícióját, és a geopolitikai szövetségi rendszerek szétesését is okozhatja. A gazdasági szektor szempontjából a globális ellátási láncok átrendeződése jelent komoly kihívást. Eközben a társadalmi szektorban a migráció és az etnikai konfliktusok erősödése polarizálhatja a társadalmakat, növelve a szélsőséges mozgalmak és populista politikai erők befolyását, különösen Európában. Végül, a környezeti szektorban az éghajlatváltozás súlyos hatásai, például az extrém időjárási események és a vízhiány, különösen a globális déli országokban humanitárius válságokhoz vezethetnek, és növelhetik az ökológiai menekültek számát. Ezek a kihívások összefonódnak, és multidiszciplináris, összehangolt megközelítést követelnek meg 2025-ben is a sikeres kezelés érdekében.
1. ábra: John Herz biztonsági dilemmája
Összességében elmondható tehát: nem nézünk könnyű év elé.
Ahhoz, hogy sikeresen navigáljunk ebben a komplex és gyorsan változó világban, szükség lesz nemzetközi együttműködésre, innovatív megoldásokra és a globális problémák összetett kezelésére. 2025 tehát egy kulcsfontosságú év abból a szempontból, hogy meghatározzuk a következő évtizedek világpolitikai és gazdasági irányvonalait.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon