Blog

Hogyan tovább, Katalónia?

A katalán vezetők bebörtönzése a függetlenségi küzdelem új szakaszához vezethet – osztotta meg gondolatait Carles Puigdemont i Casamajó, Katalónia korábbi elnöke a The Guardian hasábjain.

A katalán vezetők bebörtönzése a függetlenségi küzdelem új szakaszához vezethet – osztotta meg gondolatait Carles Puigdemont i Casamajó, Katalónia korábbi elnöke a The Guardian hasábjain.

A spanyol legfelsőbb bíróság kilenc demokrata és civil tásadalmi vezetőt börtönzött be a katalán önrendelkezésről szóló népszavazás megszervezése miatt. A katalánok hiába kérték már egy évvel ezelőtt a spanyol vezetést a beavatkozásra és a válság békés megoldására, az október 14-i döntés csak tovább szította az ellentéteket az országban.

„Jól ismerem ezeket az embereket. Demokraták, akik elkötelezettek a békés demokratikus változás iránt. Az elítéltek közé tartozik a katalán parlament elnöke és a két legfontosabb pártonkívüli civil társadalmi szervezet, az Omnium és az ANC elnöke is. Mindketten pacifisták és liberálisok” – állt ki társai mellett Puigdemont.

„Egyes kormánytagok, köztük én is, úgy döntöttek, hogy inkább száműzetésbe vonulnak, hogy elkerüljék az üldöztetést és hatékonyabban tudják védeni a katalánok jogait. Ha Spanyolországban maradtunk volna, amint ez az ítélet is bizonyítja, a politizált igazságszolgáltatás tisztességtelen tárgyalást indított volna velünk szemben koholt vádak alapján. Máshol viszont menedéket kaphattunk. A modern pluralista demokráciák védik a gyülekezési jogot, és szabadságot adnak a békés politikai véleménynyilvánításra. Kilenc kollégánkat pontosan azért börtönözték be, mert éltek ezzel a jogukkal. Amit Spanyolország elítél, amellett az európai demokrácia mellszélességgel kiáll”– mondta a volt katalán elnök.

„Ez az ügy már nem tekinthető csupán Spanyolország, vagy az EU belső ügyének. Ez egy nemzetközi aggodalomra okot adó eset” – véli Casamajó. Ezt bizonyítja, hogy az ügy az ENSZ elé került, ahol kimondták: a kilenc politikus tárgyalás előtti bebörtönzése a nemzetközi jog és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány alapján a jogi kötelezettségek egyértelmű megsértése. De az ENSZ még ennél is tovább ment. Úgy ítélte meg, hogy a börtönbüntetés esetleges kivetése a tárgyalás végén sérti a nemzetközi jogot. Felszólította Spanyolországot, hogy haladéktalanul engedje szabadon a foglyokat, és végezzen független vizsgálatot az önkényes visszatartásokért felelõs tisztviselõk azonosítása és elszámoltathatósága érdekében.

„A spanyol legfelsõbb bíróság azonban figyelmen kívül hagyta az ENSZ határozatát, és most olyan büntetéseket vezetett be, amelyek célja a katalán függetlenségi mozgalom megsemmisítése, a bíróság elõtt álló személyek megtörése és félelemkeltés az õt támogató emberek milliói között. Ez a valóság, ez a mai modern spanyol demokrácia” – hívta fel a figyelmet Puigdemot.

„Spanyolország soha nem volt igazán elkötelezett az Európa Tanács és az Európai Unió emberi jogi értékei iránt. A katalán vezetők elleni ítélet tovább erősíti ezt a feltételezést, és ami még súlyosabb: példával szolgál azok előtt, akik hasonlóan, a demokráciával szembemenve kívánják érvényesíteni akaratukat” – tette hozzá a volt katalán vezető.

Puigdemot példaként a török belügyminiszter augusztusi kísérletére hivatkozott, amikor is Süleyman Soylu a megválasztott kurd tisztviselők üldözését azzal próbálta meg igazolni, hogy precedensként a spanyol kormány Katalónia függetlenségét támogató politikusai elleni fellépését említette. „Azt kell mondanunk, hogy ha közvetlenül nem is, de közvetetten legitimációt adtunk az Erdoğan-rezsimnek a szíriai beavatkozásra.”

„Két év telt el az elnyomás kezdete óta, a demokratikusan megválasztott parlament feloszlatása és a parlamenti többséggel rendelkező kormány rendelettel történő elbocsátása óta. Ez idő alatt a spanyol kormány egyetlen politikai javaslatot sem nyújtott be, amely a teljes függetlenség felhívásának konstruktív alternatívája lenne. A spanyol kormány képtelen egységes politikai álláspontot kialakítani. A spanyol embereknek azonban egyre határozottabb véleményük van az üggyel kapcsolatban, amit a szavazóurnáknál ki is fejeztek, amikor az idén májusban tartott európai parlamenti választásokon a függetlenségi mozgalom folyamatos üldöztetése ellenére Katalóniában a függetlenség melletti pártok példátlan támogatást kaptak” – emlékeztett.

„A hétfői döntés nem az egyes vádlottak, hanem több mint kétmillió ember felett mondta ki az ítéletet. Ha szeretnénk, hogy Katalónia intézményei és kultúrája fennmaradjon, csupán egy utunk van: Katalóniának független köztársasággá kell válnia. Ebből nem engedhetünk” – zárta sorait Carles Puigdemont.

Szemlézte: Benkő Lilla