Minden alkalommal amikor egy gazdasági vagy társadalmi jelenséget vizsgálunk, illik az olvasók elé tárni azokat a gondolati mérföldköveket, amelyen keresztül az író végül konklúzióra jut. Ezen fogalmi mérföldkövek nemcsak az olvasónak, de az írónak is segítenek jobban megérteni a papírra vetett témát. Ez a módszertan azonban az amúgy is zavaros modern kori eszmék vizsgálatában nem működik.
Ezek ugyanis olyan mértékben váltak relativizálttá, hogy pontos definíciót adni nekik már nem is lehet. A többi között ez az oka annak is, hogy
érdemben velük vitázni szinte nem lehet
minekután nem nyújtanak olyan kapaszkodót, amelyekre ésszerű és tényeken alapuló (egy rendes disputa alapját képező) párbeszédet lehetne lefolytatni. Ennek kapcsán így fakad ki a The Atlantic írásában a szerző: amikor az egyik előadása előtt megkérték, hogy definiálja mi a woke, leginkább csak nevetni tudott. A woke a legklasszikusabb értelemben
afrikai-amerikai eredetű politikai fogalom, amely a társadalmi és faji igazságot érintő tudatosságot jelenti.
Eredete
A woke eredetileg az amerikai nagyvállalati szektor közéleti és társadalmi kérdésekbe való tudatos beavatkozását jelentette. A woke első nagy pillanata az volt, amikor 2015-ben Indiana államban egy vallásszabadsággal kapcsolatos közjogi kérdésről kívántak szavazni (RFRA), amit egyes csoportok melegházasság ellenes rendelkezésnek véltek és ami után az Apple, a Wallmart és a Nascar is bojkottal és az államból való kivonulással fenyegetett.
Ez egy vízválasztó pillanat volt az Egyesült Államok történetében ugyanis idáig a nagyvállalati szektor a profit maximalizálásában volt egyedül érdekelt, ezért tudatosan távol maradtak az aktív és napi szintű politizálástól.
Egyértelmű, hogy a vállalatok a politikai szerepvállalás mellett továbbra is a profit maximalizálására törekszenek, ezért aggasztó látni a fogyasztók és a vállalati réteg egymásra kifejtett hatását. Ugyanis a nagyvállalatok már nemcsak terméket adnak el, hanem a közönséges branding-en túlmutató identitást is árulnak. Korunk identitásválságban és folytonos útkeresésében ezért kiváló menedéket nyújtanak az elveszett fogyasztók számára, akik a pénzükért már nem csak terméket, de egy közösséget vagy identitást is vásárolhatnak maguknak.
Piaci hatásai
A woke üzletpolitika a kisebbségben lévő fogyasztói csoportokra koncentrál, ezért is okozott óriási ugrást a gyarmattartó múlttal való szembenézés, a fekete lakosság elnyomásának terhével való megbirkózás jelensége. Ugyanis ez a társadalmi ráeszmélés lehetővé tette azt, hogy a szolidaritás köntösében a kisebbségi agendával a többség is azonosulni kényszerüljön. Leegyszerűsítve
a nagyvállalatok termékei a szimpátia és a kiállás szimbólumává váltak.
Remek példa a Nike Co. esete amikor az amerikai himnusz alatt letérdelő futballjátékost, Colin Kaepernicket tette meg reklámarcául („Higgy valamiben, még ha ez azt is jelenti, hogy mindent fel kell áldoznod” – a marketingfogás 31%-kal növelte a cég eladásait).
Világos: a nagyvállalati szektor a profit maximalizálás mellett (sokszor annak rovására) lesz társadalmi ügyek szószólója. Ezt a jelenséget az ESG fogalma jeleníti meg, amelyet, a Prager University videója foglal össze.
Röviden ez annyit tesz, hogy a cég működése során sikerét nem csak az alapján ítélik meg, hogy mennyi profitot termel, hanem hogy mekkora a társadalmi hasznossága. A vállalatokat értékelő „watchdog” szervezetek például az ESG egyik komponensének számító környezettudatosság alapján - az elektromos járműipar piacvezetőjét - a Tesla vállalatot vezették ki az S&P ESG indexéről mondván, nem megfelelő üzletstratégiát alkalmaz a karbonsemlegesség elérésére. Elon Musk ezek után egy viccnek nevezte az ESG rendszerét.
Exxon is rated top ten best in world for environment, social & governance (ESG) by S&P 500, while Tesla didn’t make the list!
— Elon Musk (@elonmusk) May 18, 2022
ESG is a scam. It has been weaponized by phony social justice warriors.
Végezetül: „vigyázó szemeiteket Davosra vessétek”, a 2022-es Világgazdasági Fórum ugyanis paradigmaváltást hozott, amikor is az ESG-t és az úgynevezett stakeholder kapitalizmus-t hívták életre. Utóbbi - hasonlóan az ESG-hez - azonban egy általános magatartási szabályt ír elő a vállalatoknak a közéleti és politikai kérdésekbe való beavatkozásra. Ezzel is a nép felhatalmazását élvező politikum rovására erősítve a vállalatok közéletbe való beavatkozásának az ambícióját.
Szemlézte: Szepessy Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
