Az elnök a kínai hadsereg napja kapcsán beszélt az ország aktuális stratégiai céljairól, kiemelve Kína határainak, tengerjogainak és légvédelmének megerősítését, miközben fokozódik a feszültség a nagyhatalom és több regionális szomszédja között.
A Kínai Népköztársaság augusztus elsején ünnepelte a hadsereg napját, pontosabban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alapításának 97. évfordulóját. Hszi Csin-ping elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, és egyben a Központi Katonai Bizottság legfőbb vezetője az emléknap apropóján a párt Politikai Hivatalának tanácskozásán mondta el irányelveit. A kínai vezetők találkozójára a katonai parádét megelőzően, július 30-án került sor, és számos aktuális kérdés és javaslat merült föl Kína védelme kapcsán - Hszi megjegyzésében főképp ezekre reagált.
Az elnök beszédében méltatta a Központi Bizottság korábbi lépéseit Kína területi szuverenitásának, valamint tengeri jogainak és érdekeinek védelme érdekében, azonban kifejezte, hogy
az ország határ-, tengeri- és légvédelme új lehetőségekkel és kihívásokkal áll szemben. A hatékonyabb határvédelem érdekében hangsúlyozta a tudomány és a technológia nemzeti védelembe való integrálását, a technológiai képességek erősítését,
és mindhárom területen új eljárások fejlesztését sürgette egy átfogó és intelligens kezelő és ellenőrző rendszer kiépítésével. A határokon a különböző egységek összehangolására szólított, tehát a katonaság mellett a rendőrség, a civilek és helyi kormányzatok bevonásával oldaná meg a hatalmas ország védelmének kihívását.
Hszi egy erős, stabil és modern védelem megvalósítását nevezte meg célként, amely képes fenntartani Kína nemzeti biztonságát és érdekeinek érvényesülését.
Az elnök azonban a szomszédos országokkal való baráti és gyakorlati együttműködést is sürgette, ez biztosíthatja ugyanis az ország védelmének kiépítése számára a kedvező környezetet.
Hszi Csin-ping ezen megjegyzése teljes mértékben illeszkedik egy esetleges kínai biztonsági dilemma logikájához, azonban azért is figyelemre méltó, mivel az utóbbi időben a nagyhatalom kapcsolatát a régió több országával folyamatos feszültségek jellemzik. Emellett a régi Kína-Tajvan kérdés kapcsán is egyre fokozódnak az indulatok, mindez ráadásul az Egyesült Államokkal folytatott, az elmúlt néhány évben hidegháborút idéző mértéket elért gazdasági és katonai versengés árnyékában.
Közvetlenül a kínai vezetők tanácskozását megelőző napokban Tokióban került sor egy találkozóra Japán és az Egyesült Államok között, valamint a két ország a Quad-csoport külügyminiszteri találkozóján is részt vett Ausztrália és India mellett. A találkozókra válaszul a kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian azzal vádolta Japánt, hogy aláássa az ország kapcsolatát az Egyesült Államokkal és az igazságot mellőzve, Kínát szándékosan rossz színben tünteti fel.
A Washingtonnal való találkozón ugyanis Kínát a legnagyobb stratégiai kihívásként nevezték meg.
A Quad országok találkozója további feszültségeket generált. Egyes elemzők szerint a „kínai fenyegetés” felnagyítása erősíti a szembenálló blokk-mentalitást, így az ázsiai óriással versengő Egyesült Államok érdekeinek kedvez. Bár a négy ország közös nyilatkozatában nem nevezte meg Kínát, a határozat több eleme is egyértelműen a nagyhatalomra vonatkozik.
A Quad-csoport utalt a Dél-kínai-tengeren zajló folyamatos katonai tevékenységre és elítélt minden egyoldalú műveletet, amely az indiai-óceáni régió status quo-jának megváltoztatását célozza.
Azonban a szövetségen belül nem azonos a résztvevők hozzáállása Kína kérdéséhez. Míg Japán az Egyesült Államok szoros szövetségese, addig Ausztrália kifejezetten igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Pekinggel. A találkozót követően pedig India és Kína külügyminiszterei kifejezték szándékukat a két ország között régóta húzódó konfliktus és a határkérdések rendezésére egy mindkét fél számára elfogadható megoldással. India egyébként Oroszországgal kapcsolatosan sem osztja a Quad többi résztvevőjének álláspontját, amit jól kifejezett Modi elnök és Putyin találkozója a hónap elején. Azonban még kétséges, hogy a rendkívül érzékeny indiai-kínai határkérdést sikerül-e megoldania az érintetteknek, a problémát ugyanis már most látszólag eltérően közelíti meg a két korábbi rivális.
Emellett a diplomáciai próbálkozások ellenére egyre feszültebb a légkör a Dél-Kínai-tengeren, Kína és a Fülöp-szigetek között. Az Egyesült Államok a héten több száz millió dollár katonai segélyt biztosított az ázsiai országnak Manila védelmi képességeinek növelésére. Ezt követően a korábban semlegesnek, sőt kereskedelmi partnernek tekintett Malajzia elnöke elítélte külső hatalmak egyoldalú kezdeményezéseken keresztül a régióba történő beavatkozását, egyértelműen utalva a Fülöp-szigeteknek nyújtott amerikai segítségre. Mivel az ország az Asean stratégiai szövetség 2025 évi soros elnöke, ez a megközelítés tartós fordulatot is jelenthet a Délkelet-Ázsia országai számára.
A Dél-kínai-tenger területe tehát továbbra is puskaporos hordó a két nagyhatalom, az új, multipoláris világrendben érdekelt Kína és a korábbi dominanciáját visszaállítani és fenntartani kívánó Egyesült Államok között kibontakozó befolyási versenyben.
Forrás: Sipri
A gazdasági érdekei mellett komoly területi és katonai szempontok alapján lépő Kína visszaszorítása az USA számára nemcsak gazdasági szempontból elkerülhetetlen kihívás, hanem presztízskérdés is. Egy esetleges fegyveres konfliktus viszont mindkét fél számára katasztrofális következményekkel járna, így mindenképp elkerülendő. A jelenlegi események és folyamatok tükrében azonban a béke a kölcsönös elrettentés meglehetősen törékeny egyensúlyának ingadozó lábain áll.
Szemlézte: Szigeti Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
