Blog

Így nyomoznak a terroristák után

A terrorista sejtek földrajzi adatok alapján való felkutatása fontos eszköze a terrorelhárító erőknek, hírszerző ügynökségeknek − olvasható a The Economist honlapján megjelent elemzésben. A számítógépes szoftverek alkalmazása révén lehetőség nyílhat a brüsszelihez hasonló merényletek megelőzésére.

A terrorista sejtek földrajzi adatok alapján való felkutatása fontos eszköze a terrorelhárító erőknek, hírszerző ügynökségeknek − olvasható a The Economist honlapján megjelent elemzésben. A számítógépes szoftverek alkalmazása révén lehetőség nyílhat a brüsszelihez hasonló merényletek megelőzésére.

„A támadásokra felkészülve a merénylők többnyire földszinti, nehezen megközelíthető, kormányzati épületektől távol levő lakásokat választanak.” Hasonló, az elemzésekből levont tapasztalatokat támasztja alá egy 2000-ben, Manchesterben talált al-Kaida „útmutató” (Dzsihád az ország zsarnokai ellen). Az elemzés rámutat, hogy az ilyen elhelyezkedésű lakások könnyebbé teszik a fegyverek elrejtését, felszívódást a városban, miközben a szomszédok sem gyanakodnak.

A szoftverek és a fent említett kézikönyvek nagymértékben hozzájárulnak a terrorellenes erők sikeres munkájához. Ezen szoftverek tökéletesítése révén földrajzilag meghatározható, hogy mely területeket, körzeteket érdemes átfésülni, megfigyelés alá helyezni. Az így szerzett koordináták rendkívül hasznosak, mivel ezek a csoportok bázisuktól nem messze hajtják végre a támadásokat, hogy időt nyerjenek, ismerős területen maradjanak, vagy éppenséggel elkerüljenek egy estleges ellenőrzőpontot.

A cikk szerint a merénylők a búvóhelyükhöz elég közel robbantanak. Roy Lindelauf, a Holland Védelmi Akadémia munkatársa az Irakban házi készítésű bombákkal (IED, improvised explosive device) elkövetett merényleteket elemezve arra jutott, hogy a pokolgépeket „általában néhány száz méterre a tárolási helyüktől robbantják fel, ritkán több mint egy kilométerre”. Nem utolsósorban a támadások helyszínéből következtethetünk a rejtekhelyek elhelyezkedésére.

A tálibok elleni harcban fejlesztette ki az Egyesült Államok a SCARE-S2 elnevezésű, földrajzi helymeghatározóval rendelkező szoftvert. „Ez adatokat gyűjt az ellenséges támadások idejéről és koordinátáiról, elemzi azokat az adott ország felszínének, úthálózatának, etnikai arculatának, valamint az adott területen lévő szövetséges csoportoknak a függvényében.” Mindezek alapján meghatározható a támadások mögött állók búvóhelye, valamint a fegyverek tárolására szolgáló raktárak helyszíne

A gerillák és terroristák nem ostobák. Tudatában vannak, hogy megfigyelhetik őket, ezért megtesznek minden előzetes óvintézkedést. Az írás kiemeli, hogy a búvóhelyükről valószínűtlen, hogy telefonhívást indítsanak vagy fogadjanak. Általában közeli helyekről telefonálnak, ügyelve arra, hogy lehetőleg ne ugyanarról a helyről indítsanak hívást. A cikk szerint ezért úgy gondolják, hogy beszélgetéseik „véletlenszerűnek fognak tűnni”.

Azonban matematikailag ez minden, csak nem véletlen: ez önmagában is gyanús − szögezi le az írás. Ian Laverty, a vancouveri ECRI főnöke szerint „az ártatlan hívásoknak is van földrajzilag kimutatható rendszere”, mivel az emberek sokszor rögzült cselekvési minták alapján cselekszenek. Akik a hatóságok elől akarnak elbújni, „gyanútlanul kialakítják a profiljukat, ami alapján meghatározható a tartózkodási helyük”.

A dán hírszerzés az úgynevezett ArcGIS nevű szoftvert alkalmazza, amely a GPS adatokat elemzi. Az okostelefonok széleskörű elterjedése miatt könnyen felhasználhatók ezek az adatok, hiszen valamennyi ilyen készülékbe bele van építve GPS − mutat rá az írás. Példának okáért a képfeltöltést említi a cikk, ugyanis ekkor az Internetre felkerült képek tartalmaznak egy geokódot, amely megmutatja, hol készült a kép.

De nem csak a merényletek helyszíneit elemzik. A rablások helyszíneinek elemzése révén szintén felkutathatóak a terrorista csoportok, ugyanis hasonló bűncselekmények is bevételi forrást jelentenek a számukra. A bevételek elosztását is elemzik. Matthew Degn [az iraki belügyminisztérium volt tanácsadója] szerint minél szegényebb egy környék, annál nagyobb a valószínűsége, hogy embereket fizetnek azért, hogy egy házban őrizzék a fegyvereket, és bombát gyártsanak.

Az elemzés zárógondolata szerint a „politikailag motivált erőszak esetében változnak azon eszmék, melyekért érdemes ölni vagy akár meghalni”. Azonban a földrajzi adatok elemzése során ez nem változtat semmin.

Árpási Botond