EU-s nagykövetek Albániával és Észak-Macedóniával történő tárgyalások megkezdéséről értekeztek.
A nagykövetek tárgyaltak a tervezet szövegéről, amelynek értelmében az Európai Unió megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával – ennek a pontos időpontja még nem ismert. A tervezet, melyben új feltételeket szabtak a jelentkező országok számára, változásokon eshet még át.
A csatlakozási tárgyalások megkezdése egyhangúságot kíván. Októberben már egyszer megkísérelték megindítani a tárgyalásokat, de a kezdeményezés megbukott Franciaország, Hollandia és Dánia vétóján.
A vezetők legutóbb elhalasztották az Európai Tanács EU bővítéséről szóló ülését a koronavírus-krízisre való tekintettel, ezért – ahogy a Politico fogalmaz –, hatalmas előrelépést jelentene, ha a fennálló helyzet ellenére végig tudnának vinni egy ilyen kezdeményezést az EU-ban.
A reformok terén elért fejlődés és a Tanács által 2018 júniusában egyhangúan meghatározott feltételek teljesítésének fényében döntött úgy a Tanács, hogy megindítja a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, feltéve, hogy az Európai Tanács ezt jóváhagyja.
A tervezetet azonban felhígították a Tanács horvát elnökség által előterjesztett szöveghez képest. Az eredeti szöveg indítványozta, hogy a tárgyalások keretének meghatározását az Európai Bizottság terjessze elő „késedelem nélkül és nem később, mint júniusban”. Ezt a szövegrészt eltávolították.
Néhány új feltételt is támasztottak Albániával szemben, ezek között szerepel a bíróságok további erősítése, „beleértve a legfelsőbb bíróság működésének biztosítását” a három legszkeptikusabb ország kiengesztelésére (Franciaország, Hollandia, Dánia.)
A diplomaták egy része tartózkodik az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítástól az ügy megosztottságára való tekintettel. A horvát elnökség egyik szóvivője, Bruno Lopandic sem kívánt nyilatkozni, de annyit mégis hangsúlyozott, hogy „a válság idején is képes az Európai Unió stratégiai döntések meghozatalára”.
A tervezetet jövő héten tárgyalják az EU-s és az érintett országok külügyminisztereinek találkozóján.
Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia
