Az ír kormánynak nem lesz szüksége népszavazásra az asszisztált öngyilkosság legalizálásához.
Az asszisztált öngyilkosságra vonatkozó jogszabályok bevezetése nem igényelne népszavazást a Marie Fleming-ügyben hozott legfelsőbb bírósági ítélet miatt − mondják szakértők.
Az ír alsóházi képviselők készek megvitatni a „méltóságteljes halál” névre keresztelt törvényjavaslatot, mielőtt szavaznának a parlamenten belüli felterjesztéséről – számol be róla az ír The Journal hírportál. A jogszabálytervezet az asszisztált öngyilkosság törvényi keretek közé helyezését szorgalmazza. Mint ahogyan a médium is kiemeli, ez lehetővé tenné az egészségügyi szakemberek számára, hogy a halálosan beteg emberek életének véget vessenek. Az üggyel kapcsolatban felmerült a közösségi gyűlés gondolata, noha a vírushelyzet következtében mindenki számára világos, hogy ennek kivitelezése különös nehézségekkel járna. Korábban ezek a gyűlések több vitás kérdésben is javasolták népszavazás kiírását – emlékeztet a szerző. Alkotmányszakértők azonban azt hangoztatják, hogy „a mostani eset parlamenti megszavazása nem igényel azt megelőző referendumot”.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy „kifejezetten az ír alsóház feladata annak eldöntése, hogy a közjót szolgálja-e törvény megalkotása a halál jogáról” – tájékoztatta a portált David Kenny, a dublini Trinity College jogi egyetemi adjunktusa. A Fleming ügyre hivatkozva hozzátette, hogy az államban a törvényhozás szerepe jóval nagyobb az alkotmánybíráskodásénál az ehhez hasonló komplex, társadalmat feszegető kérdésekben. Kenny ezért úgy véli, hogy a jogalkotási folyamat alkotmánybírósági megakadályozása nem volna helyes.
Ezt a véleményt nyomatékosította Laura Cahillane, a Limericki Egyetem Jogtudományi Karának professzora is, aki szerint a bíróság üzenete a Fleming-ügyben az volt, hogy a parlament népszavazás nélkül hozhat törvényt az asszisztált öngyilkosságról. Figyelmeztet azonban, hogy az előterjesztett jogszabályoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk az állampolgárok számára. Úgy gondolja, hogy ennek hiányában a törvény nyitott lehet alkotmányos kihívásokra. Nem feltétlenül van szükség népszavazásra az asszisztált öngyilkosság törvényesítéséhez, legfeljebb csak akkor, ha a jogalkotó nagyon körültekintő kíván lenni ezzel kapcsolatban – állítja. „Szükséges, hogy a jogszabályokat nagyon gondosan készítsék el, s ne állhassanak elő olyan helyzetek, melyben az emberek kiszolgáltatottak, vagy kihasználhatják őket” – emeli ki Cahillane.
A „méltóságteljes halál” nevű törvényjavaslat számos biztosítékot tartalmaz annak szavatolására, hogy egy személy képes legyen döntést hozni saját életének befejezéséről, beleértve egy hagyatékból nem részesülhető tanú megerősítő nyilatkozatát. Sokan úgy vélik, hogy az élethez való jog alkotmányos védelme nem ütközne a halálhoz való joggal, mondván az élethez való jog nem jelenti azt, hogy mindenkinek életben kell maradnia – világít rá a szerző. David Kenny a gondolatmenetet megragadva megjegyzi, hogy az öngyilkosság dekriminalizációja is hasonló elveken alapult a '90-es években.
A tervezet egyébként az ellenzékből érkezett: a szocialista Gino Kenny ismertette a parlament alsóházával. A katolikus-republikánus párt, a munkáspárt és a szociáldemokraták mind a benyújtott dokumentum elfogadása mellett kötelezték el magukat. Akadnak azonban olyan független képviselők, akik nyíltan ellenzik a javaslatot, pártszinten pedig az Aountú nevű konzervatív politikai csoport egyik képviselője is hangot adott nemtetszésének – közli a lap.
Peadar Tóibín úgy fogalmazott, hogy a kormányzatoknak igencsak nehéz innentől fogva az öngyilkosság ellen érvelni. Egyszer azt mondják, hogy az öngyilkosság nem válasz, majd azt, hogy néha mégis. „Ha ezen az úton haladunk tovább, az komoly veszélyekkel fenyeget a jövőben” – összegezte kritikáját. A kormánykoalíció három pártja – a republikánus Fianna Fáil, a centrista Fine Gael és a zöldpárt – szabad szavazati lehetőséget biztosít, azaz képviselőik saját belátásuk szerint tehetik le voksukat az ügyben.
Szemlézte: Irlanda Balázs
