Elszabadultak a kultúrharcos indulatok Amerikában. Patrick J. Buchanan szerint szinte már a második polgárháborúról lehet beszélni.
Patrick J. Buchanan az American Conservative hasábjain arról ír: a konföderációs Lee tábornokot rég elfogadták az amerikai történelem tiszteletreméltó személyiségei között. De a mai militáns baloldal számára Lee neve gyűlöletet kelt, rasszistának és árulónak nevezik. A konföderációs emlékműveket sorra bontani kezdték az Egyesült Államokban.
Buchanan felteszi a kérdést: mi változott 1965 óta? Szerinte a történelem nem változott, Lee-ről sem derült ki semmi új felfedezés.
„Ami megváltozott, az maga Amerika. Már nem ugyanaz az ország. Hatalmas társadalmi, kulturális és erkölcsi forradalmon mentünk keresztül, ami visszafordíthatatlanul kettéválasztott minket” − írja Buchanan.
Felhergelt „tálibok” törnek össze szobrokat vagy épp politikusok döntenek emlékművek lebontásáról. „Új barbarizmus érkezett Amerikába” − fogalmaz a szerző.
Buchanan emlékeztet: nem csak szobrok, hanem egyetemek, iskolák, más intézmények, utcák, városok, megyék vannak elnevezve konföderációs személyekről, emlékekről. Mi mindent akarnak majd átnevezni?
Ez a folyamat a szerző szerint nem fog leállni. Ha a konföderációsokat eltüntetik, jöhetnek az olyan rabszolgatartók, mint Washington, Jefferson és Madison. Aztán a szegregáció-párti politikusok emlékei - gyakorlatilag az összes déli szenátor 1865 és 1965 között. A 20. század első felében Wilson és Franklin Roosevelt elnökök mögött állt a szegregációs Dél, Roosevelt Ku-Klux-Klan tagot delegált a Legfelsőbb Bíróságra.
„Új amerikai polgárháború van, melyik oldalra állsz?” − teszi fel cikke végén a kérdést Buchanan.