Blog

Izland ismét Brüsszel felé fordul

Horvátország 2013-as csatlakozása után Izland lehet a következő ország, amelyik tagja lesz az Európai Uniónak. A tagsági tárgyalások folytatásáról szóló népszavazást 2027-ben várták, de akár idén augusztusban is megtörténhet – állítja két, az ország csatlakozási előkészületét ismerő személy. 

Horvátország 2013-as csatlakozása után Izland lehet a következő ország, amelyik tagja lesz az Európai Uniónak. A tagsági tárgyalások folytatásáról szóló népszavazást 2027-ben várták, de akár idén augusztusban is megtörténhet – állítja két, az ország csatlakozási előkészületét ismerő személy

Izland már évtizedek óta részben integrált ország volt az EU-val, annak ellenére, hogy sosem volt tagja. 1970-ben csatlakozott az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz. Ezt követően belépett az Európai Gazdasági Térségbe (1991) és a Schengeni övezetbe is. A 2008-as pénzügyi válság után a szigetország szociáldemokrata kormánya megkezdte az unióhoz való csatlakozás folyamatát.

A tárgyalásokon komoly akadályt jelentett Reykjavík számára az EU közös halászati politikája. Izland nagyban függ ettől a szektortól, így az uniós szabályozás alá kerülés komoly szuverenitási és gazdasági kockázatokat hordoz. Végül a csatlakozási folyamatot felfüggesztette a 2013-ban megválasztott jobbközép koalíciós kormány

izlanddia.jpg

A 2024-es választások újabb fordulat jött, mivel újra baloldali koalíció lépett az ország élére. A kormánykoalíció kampányígérete volt, hogy 2027-ig népszavazást tartanak a Brüsszellel való tárgyalások folytatásáról. Azonban külpolitikai bizonytalanságokra hivatkozva ezt a folyamatot előrehozták. Washington ugyanis vámokat vetett ki Izlandra és Grönland annektálását is felvetette. Donald Trump amerikai elnök davosi beszédében Izlandot többször stratégiailag fontos pontként említette. 

Ezek a valós és vélt félelmek mellett fontos megemlíteni, hogy az EU felé való közlekedést már Donald Trump második elnöksége előtt is megkezdték a szociáldemokraták.

Ursula Von der Leyen múlt év júliusában meglátogatta Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnököt. Az Európai Bizottság elnöke már ekkor is megdicsérte az EU-val való együttműködés megerősítéséért, amiről már nem csak gazdasági, de biztonságpolitikai síkon is beszéltek.

Érdemes megjegyezni, hogy ha a népszavazás teret ad a tárgyalás folytatására, ezzel még közel sem biztos az uniós tagság. A korábbi horgászati akadályok továbbra is fennállnak. Továbbá a tárgyalások lezárása után újabb népszavazás döntene az ország uniós tagságáról.

Szemlézte: Tóth Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon