Blog

Jane Goodall öröksége: a remény filozófiája és a természetvédelem

Dr. Jane Goodall, a primatológia ikonja, 2025. október 1-jei halálával kettős örökséget hagyott hátra: forradalmasította a csimpánzokról alkotott képünket, és a tudományos megértést globális cselekvéssé alakította. Pályafutása megkerülte a bevett akadémiai utat. Támogatója, Louis Leakey szándékosan…

Dr. Jane Goodall, a primatológia ikonja, 2025. október 1-jei halálával kettős örökséget hagyott hátra: forradalmasította a csimpánzokról alkotott képünket, és a tudományos megértést globális cselekvéssé alakította. Pályafutása megkerülte a bevett akadémiai utat. Támogatója, Louis Leakey szándékosan olyan kutatót keresett, akinek az elméjét "nem torzították el az akkori állatviselkedés-kutatók módszerei". Goodall alapképzési diploma nélkül szerzett PhD-t a Cambridge-i Egyetemen 1965-ben. Az, hogy a csimpánzokat nevekkel látta el, és nem számokként kezelte, empatikus, de kezdetben vitatott megközelítés volt, amely végül megalapozta a gentle disrupter szerepét. 

Tanzániai úttörő kutatása során Goodall felfedezte, hogy a csimpánzok eszközöket készítenek és használnak, ami addig kizárólag az emberi faj sajátosságának számított. Ez a tény áthidalta az ember és az állatvilág közötti határvonalat, újraértelmezve az emberi önmeghatározást. Emellett dokumentálta a csimpánzok komplex érzelmi életét (öröm, bánat, félelem) és a szoros anya-utód kötelékeket. Megfigyelte, hogy a csimpánzközösségekben a leginkább sikeres vezetők gondoskodóak és családcentrikusak voltak, míg az erőszakra építő hímek nem maradtak sokáig hatalmon. 

Az 1970-es években Goodall elhagyta a terepet, hogy globális aktivista szerepet vállaljon. 1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet (JGI). Kulcsfontosságú filozófiája, hogy a természetvédelem csak akkor lehet sikeres, ha az magában foglalja a helyi közösségek szükségleteit. Ennek érdekében indult el 1991-ben a Roots & Shoots ifjúsági program, amely ma már mintegy 100 országban támogatja a fiatalokat, hogy közösségi alapú környezetvédelmi megoldásokat találjanak.

A JGI holisztikus megközelítésének egyik legsikeresebb példája a tanzániai TACARE program. A TACARE felismeri, hogy ha a helyi közösség alapvető szükségletei kielégülnek – mint az orvosi ellátás vagy az oktatás –, akkor képesek lesznek a környezetvédelemre koncentrálni. A program ma 52 faluban nyújt támogatást Tanzániában, több mint 170 000 falusi életét érintve. Eredményei között szerepel az a program, amelynek keretében a nők fenntartható fejlesztési projektekhez juthatnak kölcsönhöz, melyek visszafizetési aránya 95%. 
A Goodall által végzett munka sürgősségét alátámasztják a csimpánzok számának csökkenésére vonatkozó adatok. Míg egykor Afrikában milliók éltek, mára a teljes vadon élő populáció kevesebb mint 53 000 egyedre zsugorodott.

csimpanzok.png

Forrás: IUCN Red List

Goodall, az ENSZ Békenagykövete (2002) a popkultúrára is nagy hatással volt. Halálát követően számos globális személyiség fejezte ki tiszteletét. Leonardo DiCaprio színész, aki maga is környezetvédelmi aktivista, Facebookon emlékezett rá, fotókat megosztva Goodallal. DiCaprio a tudóst "a bolygó igazi hősének" nevezte, és hangsúlyozta: „Az utolsó üzenetem Jane-nek egyszerű volt: 'Te vagy a hősöm.' Most mindannyiunknak tovább kell vinnünk érte a fáklyát a közös otthonunk védelmében”.

Jane Goodall legnagyobb öröksége a remény filozófiája, amely stratégiai eszköz a tehetetlenség elkerülésére. Reménye a következő pilléreken nyugszik: a természet elképesztő rugalmassága; a Roots & Shoots által képviselt ifjúsági mozgalmak globális ereje; és az egyéni cselekvés ereje.

Ő volt az, aki emlékeztetett minket arra, hogy "Mindenki közülünk számít, minden nap, minden cselekedetben".

Goodall holisztikus megközelítése, amelyet a TACARE program testesít meg, a legfontosabb tanulság: az emberi jólét és a természetvédelem nem állnak ellentétben, hanem kölcsönösen erősítik egymást. A TACARE bizonyítja, hogy a természetvédelem nem teher, hanem egy szociális és gazdasági fejlődést támogató folyamat. Goodall életműve logikus: „Csak ha megértjük, fogunk törődni. Csak ha törődünk, fogunk segíteni. Csak ha segítünk, mindent meg lehet menteni”. A felhívás, hogy vigyük tovább a fáklyát, rávilágít arra, hogy amíg nincs béke és harmónia a környezettel, addig a világban sem lesz béke. Ez, a remény és felelősség kettőse teszi Goodallt örök hőssé.

Szemlézte: Sápi Mátyás

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon