Az egyre szorultabb demográfiai válságba sodródó gazdasági hatalom úgy tűnik, végleg kész feladni féltve őrzött etnikai homogenitását – utal a kormány legújabb tervére a Reuters.
Japán történelmi hagyományai nyomán az egyre multikulturálisabbá váló világban is igyekezett megőrizni viszonylagos elszigeteltségét és etnikai homogenitását. Habár a szigetországban életvitelszerűen tartózkodó külföldiek száma folyamatosan emelkedett az utóbbi évtizedekben, a szigorú bevándorláspolitika miatt a többi fejlett ország sokszínűségétől Japán továbbra is messze elmarad.
Az utóbbi években mindazonáltal nyilvánvalóvá vált, hogy a világ legsúlyosabb mértékben elöregedő társadalma nem lesz képes fenntartani szociális ellátórendszerét a külföldi munkaerő jóval nagyobb arányú beáramlása nélkül
– ez pedig a politikai döntéshozatalban is megmutatkozott.
Tokió migrációs politikájában az egy éve leköszönő miniszterelnök, Abe Sinzó reformja volt a paradigmaváltás első komolyabb jele. Az 1951-ben elfogadott bevándorlási és menekültügyi törvény 2019-es módosítása lehetővé tette az alacsony képzettségű bevándorlók fogadását 14 meghatározott szektorban (pl. földmunka), noha ezek a vízumok csak öt évre szólnak. A magasan képzett külföldi munkaerőt régóta szívesen látja az ország.
A nemrégiben megalakult kormány most újabb komoly lépést készül tenni a bevándorlás terén.
A két évvel ezelőtti törvénymódosítás által megszabott ötéves korlátot megszüntetnék, és a kékgalléros munkavállalóknak is határozatlan idejű tartózkodási jogot biztosítanának
– idézi a japán igazságügyi minisztérium egyik tisztviselőjének szavait a Reuters. A nagyrészt Kínából és Vietnámból érkező munkások a családjukat is magukkal hozhatnák a tervezett új jogszabály értelmében. Matsuno Hirokazu kabinetfőtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az érintettek továbbra sem részesülnének automatikusan állandó tartózkodási engedélyben, azt egy külön eljárás keretében kell kérvényezni.
Ráadásul Tokiónak nemcsak a jogi háttér megteremtésére kell figyelni, hanem mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára vonzóbbá kell tennie a folyamatot, hiszen a két évvel ezelőtt meghozott reform a járvány miatti lezárásokig sem érte el a célként kitűzött bevándorlási ütemet. „Meg kell győzni a potenciális érintetteket, hogy az ország szerkezete alkalmas a külföldi munkaerő nagyobb volumenű fogadására” – szorgalmazza Mendzsu Tosihiro, egy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó japán agytröszt ügyvezető igazgatója.
Szemlézte: Irlanda Balázs
