Japán beruházásokat hajt végre a zöld energia fejlesztésében, amely dekarbonizációs stratégiájának kulcsfontosságú eleme – különös tekintettel a hidrogéntermelésre és a nettó nulla kibocsátás elérésére. A Kishida-kormány a közelmúltban jelentős jogalkotási lépéseket tett a hidrogéntársadalom előmozdításáról szóló törvényjavaslattal (Hydrogen Society Promotion Bill) és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) üzleti törvényjavaslatával (CCS Business Bill) a hidrogén-, ammónia- és CCS-technológiákkal foglalkozó üzemeltetők támogatására. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezménnyel összehangolt jogszabályi keret célja, hogy Japánt annak teljesítése felé mozdítsa. A szigetország klímapolitikájának alakulásáról a The Diplomat közölt cikket.
Japán zöld energiára történő átállása és a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges tiszta energia felhasználása érdekében a jelenlegi Kisida-kormány több lépést tett. Ilyen az a döntés, amellyel az ország a világon elsőként fog államkötvényeket kibocsátani azzal a céllal, hogy magánpénzeket irányítson a zöld átállásba az éghajlatváltozás elleni küzdelem elősegítése érdekében.
Japán miniszterelnöke, Kisida Fumio 2021 óta áll az ország élén. 2023 decemberében, a Dubajban megrendezett COP28 ENSZ éghajlatváltozási konferencián elhangzott beszédében is kitért a japán elköteleződésre: Kisida miniszterelnök kiemelte, hogy Japán gondos energiatakarékosságot szorgalmaz, és a tiszta energia maximális alkalmazását kívánja elérni a megújuló energia fő energiaforrássá tételével, valamint az atomenergia felhasználásával és egyéb kisegítő intézkedésekkel. A világ harmadik legnagyobb napenergia-szolgáltatójával rendelkező országként Kisida miniszterelnök kijelentette, hogy
a nettó nulla kibocsátás felé vezető útjával összhangban Japán leállítja a hazai szénerőművek építését, miközben biztosítja a stabil energiaellátást.
Intézkedéseinek következő lépéseként az ország klímakötvényeket ad el – a múlt héten a kormány 800 milliárd jen (5,33 milliárd dollár, 4,95 milliárd euró) értékben árverezett el 10 éves kötvényeket, a következő részletet pedig még ebben a hónapban tervezik értékesíteni. A hatóságok azt remélik, hogy összesen 20 billió jen értékben tudnak államkötvényeket eladni, hogy finanszírozzák az ország zöld átállását, amelyet az úgynevezett GX-stratégiában ismertetnek.
Az ázsiai ország az első és eddig az egyetlen a világon, amely államkötvényeket kínál az éghajlatváltozás kezelését célzó reformok finanszírozására. Ezeket az államilag kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat magánbefektetőknek adják el.
Ők több év múlva jogosultak időszakos kamatfizetésre és a kötvény teljes névértékére. Ily módon a kormány magánpénzeket fordíthat klímacéljai elérésére anélkül, hogy hozzányúlna a költségvetéshez. Ráadásul a társadalmi energiatudatosság növelésével a fenntarthatóság is egyre nagyobb szerepet kap.
A források egy részét olyan projektekre szánják, mint az alacsony költségű szélenergia-termelők, a szén-dioxid-újrahasznosítási technológia és az alternatív üzemanyagokat használó repülőgépek. A kiemelt hangsúly azonban a legkorszerűbb akkumulátorok és mikrochipek kifejlesztésén lesz, amelyeket úgy terveztek, hogy hosszú távon csökkentsék a kibocsátást.
A Japán Értékpapír-kereskedők Szövetségének elnöke, Toshio Morita hangsúlyozta: "a zöld átalakulás, amelynek célja, hogy a társadalom és az ipar alapjait a fosszilis tüzelőanyagok helyett a tiszta energiára helyezze, fontos kezdeményezés az ipar- és energiapolitika átalakítására, valamint a vállalati és nemzeti versenyképesség erősítésére".
A kötvények kulcsfontosságú elemei Fumio Kishida miniszterelnök terveinek, hogy finanszírozza a japán ipar és társadalom átalakítását.
Az évtized végére Japán azt reméli, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szint kevesebb, mint felére csökkenti, 2050-re pedig eléri a nulla kibocsátást. Becslések szerint 150 billió jen állami- és magánberuházásra van szükség a következő tíz évben, ha Japán meg akarja valósítani deklarált céljait.
A japán Dai-Ichi Life Insurance Co. határozottan támogatta a kötvényeket azok elindításának napján, megerősítve, hogy befektetéseket hajt végre "a japán társadalom dekarbonizált növekedési gazdasági struktúrára való áttérésének ösztönzésére". Mások azonban óvatosabbak voltak, a Nikko Asset Management Co. egyik tisztviselője azt mondta a Deutsche Welle-nek, hogy a vállalat nem kommentálja a klímakötvényeket, mert "ez még mindig egy új eszköz, és szakértőink még mindig elemzik, mielőtt bármilyen kérdésre válaszolnának".
Japán küzd a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos céljainak teljesítésével a lanyhuló gazdaság és a csökkenő népesség közepette. Atomenergia-ágazatát megbénította a 2011-es fukusimai erőmű katasztrófája, és még mindig nem állt helyre, ami arra kényszerítette az országot, hogy energiaszükségletének több mint 90%-át importálja.
Martin Schulz, a Fujitsu globális piackutató egységének vezető közgazdásza úgy nyilatkozott, hogy a kormány költségvetése már így is "túlterhelt". "Ezeket a kötvényeket már egy ideje tervezik, és úgy számolnak, hogy bár finanszírozzák a megújuló energiák fejlesztését és az infrastruktúra modernizálását, ezt a finanszírozást távol akarják tartani a kormány mérlegétől" - mondta.
Maga a rendszer nem teljesen új, mivel Schulz szerint a klímakötvények sok közös vonást mutatnak a kormány által korábban használt infrastruktúra-építési kötvényekkel. Azt is mondja, hogy sokan kíváncsiak arra, hogy a felsorolt zöld projektek valóban megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott szabványoknak.
Félő, hogy a támogatásra jogosultként jóváhagyott átmeneti tevékenységek némelyike, mint például a hibrid járművek és a hidrogén üzemanyag fejlesztése inkább az ipar támogatásának kategóriájába esik.
Ennek ellenére a Climate Bonds Initiative (CBI), egy londoni székhelyű nonprofit szervezet, amely szakpolitikai és éghajlati elkötelezettséggel kapcsolatos tanácsadással foglalkozik, dicsérte a kezdeményezést, és nyilatkozatában "a jó gyakorlat globális példájának" nevezte. A szervezet kiemelte Japán elkötelezettségét, hogy a bevételek több mint 55%-át kutatási és fejlesztési kezdeményezésekre különíti el az emelkedő hőmérséklet korlátozására. Ez magában foglalja a megújuló energiát, de azokat a technológiákat is, amelyek hidrogént használnak az acél előállításához, ami szinte kivonja a szén-dioxid-kibocsátást a folyamatból.
"A vállalatoknak, városoknak és országoknak a globális kibocsátáscsökkentési célokkal összhangban álló átmeneti terveket kell készíteniük" - mondta Sean Kidney, a CBI vezetője. "Ez a kötvény világosan megmutatja, hogy a kormányok hogyan tudnak forrásokat szerezni az átmenetbe való befektetéshez. Ez jelentős mérföldkő az átmeneti finanszírozás terén."
Japán környezetvédelmi politikája innovatív ötletekkel próbálja a magánszektort is bevonni a finanszírozásba – ennek sikere és tartóssága a következő évek kérdése lesz.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
