2023 szeptemberében elmondott beszédében Ursula von der Leyen ambiciózus tervet vázolt fel az Európai Parlament előtt. Az új geostratégiai kihívásokra reagálva a Bizottság fel kívánja pörgetni az EU tagországainak a hadiiparát. A kezdeményezés egyik fő célja, hogy 2030-ra a tagállamok által igényelt fegyverek több, mint 50%-át az Unió területén gyártsák. Ezt az Uniós elnökséget betöltő Magyarország is fontosnak tartja, mivel prioritásként kezeli az európai védelmi kapacitások megerősítését. De miből is áll pontosan ez a tervezet, és mit tehet az ügy előmozdítása érdekében Magyarország?
A kérdés első felére adott válasz kissé bonyolult, és megvalósítása mind gazdasági, mind pedig politika szempontból komoly kihívás. Amennyiben viszont sikerül kivitelezni, az EU globális szinten jóval befolyásosabb szereplővé válhat. Az Európai Bizottság a European Defence Industry Strategy (EDIS) és a European Defence Investment Program (EDIP) elnevezésű kezdeményezések keretén belül növelné a hadiipari termelést. Az EDIS arra irányul, hogy csökkentse az európai védelmi ipar széttagoltságát és a fegyverimportot.
A terv 2030-ra 35%-ra növelné a tagországok közötti fegyverkereskedelmet és biztosítaná, hogy az uniós országok védelmi beszerzéseinek legalább 50% az EDIS-ből származzon.
Végül pedig el kívánja érni, hogy a tagállamok a védelmi beszerzések legalább 40 százalékát közösen valósítsák meg. Az EDIS centralizálná is a hadiipar működését. Ugyanakkor teljesen új fejezetet nyitna az EU és az USA viszonyában, hiszen az Amerikából importált fegyverrendszerek száma drasztikusan csökkene, aminek kevesen örülnének Washingtonban.
Az egyes országok fegyverimportjának hány százaléka származik az Unión belülről?
Forrás: Bruegel Intézet
Az EDIS kidolgozói viszont három ok miatt mégis fontosnak tarthatják az, hogy az EU-s országok közösen építsenek ki egy globális szinten kompetens hadiipart. Először is ennek az iparközpontú megközelítésnek közép- és hosszú távon vannak bizonyos előnyei a fegyvergyártás és -fejlesztés, valamint a védelmi kutatás-fejlesztés tekintetében. Másodszor az USA bármikor megváltoztathatja a fegyverexportra vonatkozó politikáját. Az USA jelenleg messze a legnagyobb fegyverexportőr, és az európai országok jelentős mennyiségű haditechnikai eszközt vásárolnak tőle. Harmadszor, a magas behozatali részarányok biztonsági kockázatot rejtenek magukban: az ellátásláncok biztonságát alááshatják a geopolitikai feszültségek és a lehetséges ázsiai katonai konfliktusok. A haditechnikai termelés bizonyos részei pedig Kínától is függenek.
Az import aránya a védelmi felszerelésekre fordított kiadásokhoz viszonyítva
Forrás: Bruegel Intézet
Az EDIP az a védelmi ipari támogatási program, ami mindezeket a kiadásokat kívánja finanszírozni. A 2025-2027-es periódusra 1,5 milliárd euróból gazdálkodhat, ami távolról sem elegendő. Egyes szakértők szerint
mintegy 100 milliárd euróra lenne szükség hosszú távon ahhoz, hogy a fent említett terveket meg lehessen valósítani. Ehhez az EU-nak újabb kölcsönöket kell felvennie, ami kényes kérdés lehet olyan országok számára, amelyek jelenleg gazdasági és társadalmi nehézségekkel küzdenek.
Magyarország a soros elnökséget betöltő tagállamként felelős az Európai Unió Tanácsának működéséért, ami az Európai Parlament mellett a szövetség másik jogalkotó testülete.
Let’s recap the priorities of #HU24EU! We're eager to get started on strengthening Europe through a new #competitiveness deal, robust #defense, as well as innovative solutions for #migration and #demographics, among other key areas.???? pic.twitter.com/yjlx27WVKR
— Hungarian Presidency of the Council of the EU 2024 (@HU24EU) June 19, 2024
2024 második felében tehát Magyarország szabhatja meg azokat a napirendi pontokat, amiket a tagállamok illetékes miniszterei megvitatnak. Mivel az EDIS-hez hasonló hadiipari fejlesztések egy hosszú távú stratégia részeként tudnak jelentős hatást kiváltani, a sikere nem csupán a magyar kormányon áll vagy bukik. A bürokratikus folyamatok előmozdítása többek között segítheti a lőszergyártás felpörgetését, aminek egy részét a tagállamok Ukrajnának küldhetik. A tárgyalásokat viszont megnehezítheti az a tény, hogy Magyarország elzárkózik attól, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, mert álláspontja szerint ezzel Brüsszel a háború folytatását segíti.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
