Az elmúlt néhány évben a járvány és a háború árnyékában a külpolitika igen meghatározó szerepet kapott mind a napi politikai életben, mind a közbeszédben. A belpolitikai csatározásban a külpolitikai pozíció az egyik legfontosabb kérdés, ami leginkább a választókat érinti, hiszen ők is úgy érzik, hogy egy ilyen instabil időszakban a külpolitikai kérdésekhez való hozzáállás nagyon meghatározó.
Az emberek többsége a stabilitás és a béke visszatérését szorgalmazza, azonban az Európai Unión belül zajló folyamatos politikai harcok csak lassítják ezt a folyamatot.
Mint sok más dologban, a bal- és a jobboldal a külügyekben is eltérő álláspontot foglal el, így másképp vélekedik az Európai Unió politikájáról is. Nem olyan nehéz eldönteni, hogy melyik nézet áll közelebb az uniós polgárok elképzeléséhez, hiszen
Európa-szerte a jobboldali politikai pártok népszerűségének folyamatos növekedése figyelhető meg.
A következőkben megpróbálok néhány fontos különbséget felsorolni a két politikai oldal nézetei és elképzelései között. Az Unió jövőjéről folyó vitában egyértelműen körvonalazódott, sőt sok esetben meg is fogalmazódott, hogy melyik politikai oldal szeretne az Európai Unióról egységes államként, melyik szuverén nemzetek közösségeként víziót festeni. Az európai baloldal nagy része, valamint a magyar baloldal meghatározó politikusai kifejtették, hogy az egyetlen lehetséges cél az Európai Egyesült Államok kell, hogy legyen. Jól mutatja ezt például Dobrev Klára, a DK európai Parlamenti képviselőjének még 2020-ban a Facebookra feltöltött videója is.
Ez a gondolat teljesen elutasítja a nemzetek szuverenitását és önrendelkezési jogát, és egy központilag irányított, identitás nélküli Európát akar létrehozni, ahol a választók akarata kevésbé tud érvényesülni. Bár ez az elképzelés Európa nyugati államainak szavazói körében némi támogatást élvez, az EU teljes lakosságát tekintve, még mindig távol áll a megvalósíthatóságtól.
A jobboldal viszont úgy véli, hogy az Európai Unió lényege éppen abban rejlik, hogy ez az eltérő történelemmel, identitással és nyelvvel rendelkező országok erős közösségének helye.
Ezen túlmenően a konzervatívok azt is hangsúlyozzák, hogy az európai egység veszélye éppen abban rejlik, hogy a baloldali pártok víziójukat mindenáron a tagállamokra akarják erőltetni, bármilyen eszközzel háttérbe szorítva azok szuverenitását, illetve a választók akaratát. A jobboldal számára a Lisszaboni Szerződés 3. cikkében foglalt célok és az Alapjogi Chartában foglalt értékek nagyon fontosak, kiemelten a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok és a szabadság.
Mindkét szárny igyekszik erősíteni az Unión belüli bázisát, hiszen ez fontos az EU jövőjéről szóló vitában és az is meghatározó, hogy ki tudja hatékonyabban megvalósítani elképzeléseit, és ki jut el több választóhoz. A polgárok akaratának érvényesítése ugyanis az EU politikájának prioritása kell, hogy legyen, ezért is fontos, hogy a tagországok kormányainak kellő mozgástérrel kell képviselniük választóik akaratát.
Írta: Béres Nikolett
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
