Blog

Jött, látott és győzött Trump

Kedden zajlottak Amerikában Indiana állam republikánus és demokrata előválasztásai. A jobboldalon Donald Trump győzelme beállította a jelölési folyamat végeredményét: Ted Cruz kiesésével szinte biztosan a milliárdos mágnás lesz a jelölt. A baloldalon ezzel szemben Bernie Sanders mostani…

Kedden zajlottak Amerikában Indiana állam republikánus és demokrata előválasztásai. A jobboldalon Donald Trump győzelme beállította a jelölési folyamat végeredményét: Ted Cruz kiesésével szinte biztosan a milliárdos mágnás lesz a jelölt. A baloldalon ezzel szemben Bernie Sanders mostani meglepetésgyőzelme utolsó, bár igen gyenge lökést adhat a Hillary Clintontól való lemaradása behozásához. Hírszemle az Egyesült Államokból.

Az indianai republikánus előválasztáson Donald Trumpnak a szavazatok 53.3 százalékát sikerült megszereznie, miközben két eddig versenyben lévő riválisa, Ted Cruz és John Kasich 36.7, illetve 7.5 százalékot szereztek meg. Mivel a középnyugati állam jobboldali előválasztásai a „nyertes-mindent-visz” elvén szerveződnek, ezért az eredmények értelmében a milliárdos ingatlanmágnás teheti zsebre az összes kiosztott ötvenhét delegáltat. Ez azt jelenti, hogy Trump már 1053 delegálttal rendelkezik és jó kilátásokkal közelít a jelöltséghez szükséges 1237 megszerzése felé.

Az eredmények olyannyira döntőnek bizonyultak a küzdelemben, hogy Ted Cruz azonnal felfüggesztette kampányát és kilépett a küzdelemből. Minden bizonnyal Trump lesz tehát az őszi választásokon a republikánus jelölt. Végül John Kasich, a gyenge előválasztási teljesítményt produkáló ohiói kormányzó is kilépett a versengésből.

A következő hetek és hónapok nagy kérdése most az, hogy miképpen reagál a GOP (Grand Old Party) politikusi és értelmiségi elitje a Trump elkerülhetetlen jelöltségére. A kérdés korántsem egyértelmű, hiszen ezek a szereplők mindeddig harsányan támadták a megszokott amerikai konzervatív szakpolitikai és ideológiai konvenciók helyett harsány bevándorlásellenességre, gazdasági protekcionizmusra és erősebb államközpontúságra építő Trump kampányát. Egyes, eddig a „Trumpot soha” (#Never Trump) kampányban aktívan közreműködő szerzők már most beálltak a milliárdos mögé, mégpedig a „Hillary-t soha” (#Never Hillary) jelszó nevében. Mások, például a neokonzervatív, Weekly Standard-alapító Bill Kristol, egyre erőteljesebben javasolják egy harmadik párti jelölt indítását. Várható, hogy egyes politikusok a követni fogják a Trumpot már februárban támogató New Jersey-i kormányzó, Chris Christie példáját. Vannak viszont olyan szereplők is, akik Trumppal szemben egyértelműen vagy vonakodva, de Hillary Clintont is hajlandóak támogatni. Az elitben tehát a mozgás sokféle, koordinált cselekvés viszont egyelőre egyik irányba sem mutat.

A demokraták indianai előválasztását Bernie Sanders vermonti szenátor nyerte meg a szavazatok 52.7 százalékával. Ezzel alig szerzett több delegáltat, mint az előválasztásokat nagy előnnyel vezető Hillary Clinton – a győzelem ugyanakkor elég lehet ahhoz, hogy kampánya elegendő erőforrást tudjon mozgósítani a célegyenesre.

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy nagy eséllyel Hillary Clinton lesz a demokrata jelölt ősszel, de Sanders a jelek szerint kitart. Eközben az adatalapú újságírásban és esélylatolgatásban tekintélyes FiveThirtyEight legújabb podcastja már a győzelemre kevéssé esélyes, az amerikai politikai térben radikálisan baloldalinak számító javaslatokkal kampányoló Sanders politikai örökségének súlyát és mibenlétét latolgatja.

Zulik Ákos