A több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háború nem csupán a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt közvetlen, de a közvetett hatásai miatt is nagy jelentőségű. Utóbbi kategóriába sorolandók a csecsen konfliktussal, illetve Ramzan Kadirov tevékenységével kapcsolatos elemek, amelyek súlyos következményekkel bírnak. Miriam Katharina Heß, a Német Külpolitikai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik) kutatója Kadirov stratégiáját elemezte, különös tekintettel a vallási radikalizmus eszközként való alkalmazására.
Ramzan Kadirov 2007 februárjában vált a Csecsen Köztársaság elnökévé; azóta hatalmát moszkvai támogatással tartja fenn. Kadirov az orosz-ukrán háború során jelentős szerepet töltött be az invázió támogatottságának növelésében, amely nem csak a Kreml, de a csecsen elnök számára is kulcsfontosságú.
Kadirov a háború kitörését követően igyekezett a konfliktusban való szerepvállalásával saját politikai profilját erősíteni. Ehhez főként a propaganda eszközeit helyezte előtérbe, és - Heß szerint – nélkülözhetetlen szereplőjévé vált az állami gépezetnek.
#UkraineWar #Ukraine #Russia
— �️ War in Ukraine � (@EUFreeCitizen) May 7, 2023
� It is reported that the #Kadyrov special forces "#Akhmat" allegedly arrived in #Bakhmut pic.twitter.com/iC52rynPzJ
Annak ellenére azonban, hogy Kadirov érdekei jelenleg egybeesnek az államapparátuséval, a csecsen elnök lojalitása kizárólag Putyin felé irányul. Ez jól megmutatkozik abban, hogy Kadirov többször bírálta az orosz hadvezetést, azonban az elnököt sosem kritizálta közvetlenül.
Ezzel szemben a propagandában való részvétele, illetve az azzal járó provokáció – Heß véleménye szerint – eszkalálhatja a csecsenek belső konfliktusát, Ukrajnát pedig szimbolikus hadszíntérré alakíthatja.
A propagandában betöltött szerepén kívül Kadirov fontos kapocsként van jelen Oroszország, illetve a Közel-Kelet között. Ennek alapja, hogy a csecsen elnök mind az orosz fél, mind a közel-keleti országok szempontjából megbízható partnerként szolgál. Az előbbi bizalmát azzal nyerte el, hogy a muszlim többségű Csecsenföldön képes volt az Iszlámot integrálni a rezsim narratíváiba, ezzel stabilitást teremtve.
Ezen felül Kadirov opresszív kormányzata egyfajta sajátos iszlámértelmezést tett hivatalossá, amivel megszüntette az egyéb olvasatok legitimitását, így csökkentve a vallás ellenállásban betöltött szerepét.
Kadirov szintén belekomponálta az iszlámértelmezésbe a Csecsenföldön már korábban megjelent wahhabita szalafizmust, ami Szaúd-Arábia hivatalos ideológiáját képezi.
Heß szerint Szaúd-Arábia Oroszország természetes partnerének tekinthető, hiszen a két kormányzat hasonlóan vélekedik a demokráciáról, gazdasági erőforrásaikat a fosszilis energiahordozóknak köszönhetik és ami a legfontosabb: alapvetően nyugatellenes nézeteket képviselnek.
Kadirov számos alkalommal tett látogatást Rijádban, amelynek eredményeként például Szaúd-Arábia fenntartotta a Moszkvával való együttműködést a Krím-félsziget annexiója alatt is.
Ennek fényében Kadirov tehát fontos szerepet kaphat Oroszország nemzetközi elszigeteltségének megszüntetése szempontjából.
Ezzel párhuzamosan azonban az ukrajnai invázió következtében újra fellángolhat a csecsen konfliktus is. Heß szerint a csecsen katonákat – csak úgy, mint az egyéb periférikus területek állományát – „ágyútöltelékként” alkalmazzák, kivéve a Kadirov által személyesen vezetett alakulatot, a Roszgvargyija 141. Különleges Gépesített Ezredét. Ukrán források szerint körülbelül 1200, míg a csecsen elnök szerint 21 ezer kadirovista harcol Ukrajnában, különleges műveleteket végrehajtva. Heß szerint a valóságban ez kínzásokat és dezertőrök elfogását jelenti. Ezzel szemben vannak olyan csecsen szeparatista egységek, amelyek Ukrajna oldalán harcolnak az oroszok ellen, egyesek külföldi harcosként, mások az Ukrán Fegyveres Erőkbe integrált, vagy éppen önálló fegyveres alakulatok tagjaiként.
A szeparatisták megjelenéséhez nagyban hozzájárult, hogy az ukrán parlament néhány hónappal az invázió megindulását követően Csecsenföldet ideiglenesen orosz megszállás alá került területnek minősítette.
Ez azonban lehetőséget ad Kadirov számára, hogy az ellenségeivel Oroszországon kívül számoljon le.
Összefoglalva tehát a csecsen elnök több aspektusból is fontos szerepet tölt be az ukrajnai invázióban.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
