Kanada foglalkoztatáspolitikája a közeljövőben több szempontból is változáson megy keresztül. Egyrészt javítani fogják a fiatal munkavállalók helyzetét, másrészt szigorúbb szabályokhoz fogják kötni a külföldi munkavállalók alkalmazását. A nagy volumenű reformokról Jerry Dias és a Huffington Post munkatársai adnak pontosabb képet.
A régóta várt munkaügyi változásokat májusban vitatják meg Ontario tartomány kormányzatában – hívja fel a figyelmet Jerry Dias. A szerző szerint Kanada foglalkoztatáspolitikája nem tartotta a lépést az idővel. A szabályok akkor lettek lefektetve, amikor a munkák jelentős része teljes munkaidejű volt, és egy ember akár egész életén keresztül egy munkahelyen dolgozhatott. Manapság azonban a munkavállalók szükségleteit nem tudják maradéktalanul kielégíteni a korszerűtlen szabályozások. A fiatalok a jövőben nem biztos, hogy egy munkahelyen vállalnak teljes munkaidős állást, hanem akár több helyen fognak dolgozni részmunkaidőben. Ehhez az új trendhez – amelyet „gig economy”-ként is szoktak hívni – alkalmazkodnia kell Kanada munkaerőpiacának is.
A tervezett változások egyik legfontosabb eleme a minimum 15 dolláros órabér bevezetése lesz. Emellett a kötelező kéthetes vakációt három hétre emelnék, és a szakszervezetekhez való csatlakozás is egyszerűbb lesz a jövőben. Ezen tervezetek jelenleg csupán Ontario tartományra vonatkoznak, de a várható eredmények az összes kanadai lakost érinteni fogják. Ontario mellett Alberta tartomány is számításba vette a 15 dolláros minimum órabért, és egész Észak-Amerikában van egyfajta nyomás, hogy egyre több USA-béli állam is bevezesse ezt a bérminimumot.
Kevin Flynn, Ontario munkaügyi minisztere elszántnak látszik a változtatások véghezvitelében, ugyanakkor szüksége lesz a kabinet támogatására is. Emellett a szavazók és befolyásos vállalati szereplők – mint a Kereskedelmi Kamara – segítsége is elkél majd Kevin Flynn-nek. Az újítások törvénybe iktatása által kötelezővé válik, hogy az összes munkáltató azonos szintű körülményeket biztosítson a munkavállalóknak.
A bérminimum emelése és a törvényi keretek megújítása mellett egy másik probléma is jelentős aggodalmat okoz a kanadai munkaerőpiacon. Az ideiglenes külföldi munkavállalóknak nyújtott munkaprogram legnagyobb hibája az, hogy az alacsonyabb bérért dolgozó külföldi munkások elveszik a kanadai állampolgárok elől a munkalehetőséget – figyelmeztet Michael Ferguson, szövetségi könyvvizsgáló.
A munkáltatók úgy alkalmaztak külföldi munkaerőt, hogy nem merítették ki a belföldi munkaerőben rejlő lehetőségeket. A cégeket ellenőrző hivatalos szervek pedig elmulasztották a kanadai munkáltatók megbüntetését, mert azok nem követték a szabályokat. Több kanadai munkáltató is utólag komolytalan magyarázatokkal igyekezte alátámasztani döntését, hogy miért külföldi munkavállalót alkalmazott a kanadai helyett. A halászati szektorban érdekelt cégek arra hivatkoztak, hogy a kanadai dolgozók felmondtak, mert nem tudták elviselni a körülményeket és a munka nehézségét, ezért ideiglenes külföldi munkavállalókat kellett alkalmazniuk. Egy idős ember ápolása esetében pedig azért részesítették előnyben a külföldi dolgozót, mert olyan embert kerestek, aki „megbízható, és nem kell rá felügyelni”.
Patty Hajdu, a magyar származású szövetségi munkaügyi miniszter szerint „az ideiglenes külföldi munkavállalói programnak az utolsó mentsvárnak kéne lennie, amikor a cégek már nem találnak szakképzett kanadai munkaerőt a pozíció betöltésére”. Továbbá kijelentette, „hisszük azt, hogy minden munkáltatónak követnie kell a szigorú programot, mielőtt külföldi munkást alkalmazna…”. Justin Trudeau kormánya 304 millió dollárt készül költeni az elkövetkező öt évben, hogy biztosítsa a munkavállalói program betartatását a munkáltatókkal szemben. Ez kiegészítené a múlt év végén elfogadott szigorúbb toborzási követelményeket.
Szemlézte: Pastrovics Martin
