Blog

Karácsony a világ körül

Mit is jelent a karácsony számunkra? Melyik országban, földrészen hogyan is ünnepeljük ezt a napot?

Mit is jelent a karácsony számunkra? Melyik országban, földrészen hogyan is ünnepeljük ezt a napot?

Először is arra a kérdésre próbálok választ találni, hogy mit is jelent a karácsony?

A karácsony ünneplése alapvetően a „Nyugati-világra” korlátozódik, legalábbis ezt feltételezhetnénk. Ennek nyilvánvaló oka abból ered, hogy ez egy keresztény ünnep. Ugyanakkor Jézus születéséről ma már nem csak a vallásos emberek emlékeznek meg ebben a kultúrkörben, így a karácsony megtartása nem korlátozódik a keresztényekre.

Erre az egyik legjobb példa Mohamed Salah, az angliai Liverpool FC és az egyiptomi futballválogatott sztárja. Salah minden évben december 25-én a karácsonyfája elől posztol a családjával. Ez is jól mutatja, hogy ugyan egy vallási ünnep ez, de valójában rengeteg arca van, aminek nagyrésze már teljes mértékben eltávolodott attól. Emiatt talán a legtalálóbb amikor a szeretet ünnepeként hivatkoznak rá, mert ez magába foglalja Jézus tanítását a szeretetről, mindezt úgy, hogy más vallásúak, vagy ateisták is magukénak tudják érezni ezt a napot és az üzenetet, amit közvetít.

Japánban például a Valentin-naphoz hasonlóan romantikus estének szentelik ezt a napot a párok és ehhez hasonlóan ünneplik Dél-Koreában és Kínában is.

De nem kell ennyire messzire menni, hogy máshogy ünnepeljék a karácsonyt, mint hazánkban. Elég csak a szomszédos országokra tekinteni, mint például Szerbiára, ahol január 6-án ünneplik Jézus születését.

Hogyan is alakult ki ez a furcsa helyzet?

Ennek megértéséhez egészen Kr. u. 325-ig kell visszamenni az időben. Akkor a niceai-zsinaton az egyik legfontosabb kérdés a húsvét idejének meghatározása volt. Végül 1582-ben sikerült megoldást találni a Julián-naptár pontatlanságára, amikor XIII. Gergely pápa kezdeményezésére megszületett a ma már az ő nevét viselő Gergely-naptár. Ennek az alkalmazását szép lassan átvették a keresztény országok – az ortodox államok kivételével. Ebből néhány, ma már szórakoztató, félreértés is született. Például

1908-ban a londoni Olimpiáról 2 hetet késett az orosz csapat, mert az ő naptárjukban az volt a verseny kezdetének időpontja.

Szerencséjükre, akkor még nagyjából fél évig tartott a világesemény, így nem minden sportágról maradtak le. Ugyan az 1920-as évek elején a kommunizmus nyomására néhány országban áttértek a Gergely-naptárhoz igencsak hasonló Julián-naptárra, de nem minden ortodox ország követte ezt (a többi között Oroszország sem). A két naptár között így már csak a szökőévekben van egy nagyon kicsi eltérés – a szökőnapot tekintve. De az erre áttérő országok ma már ugyan úgy december 25-én ünneplik a karácsonyt, mint nyugati-országokban. Mindemellett volt még egy ortodox ország, amely változtatott ezen. Ez nem más, mint Ukrajna – ennek a döntésnek a hátterében politikai üzenet áll. Ezzel is ki akarják fejezni azt, hogy ők közelebb állnak a nyugati világhoz, mint a keletihez (Oroszországhoz).

Mindezeket figyelembe véve ki lehet azt jelenteni, hogy ugyan sok helyen, sok időpontban, sok módon ünnepeljük ezt az eseményt – legyen az Japán, Nigéria vagy éppen Magyarország – egy mindenképpen közös: a szeretet.

Boldog Karácsonyt, Merry Christmas, Feliz Navidad vagy éppen メリークリスマス (Merī Kurisumasu), az üzenet ugyanaz. A lényeg ugyanis az egymásra való odafigyelés és a meghitt, szeretetteljes környezetben eltöltött közös idő.

Szemlézte: Fehér Szabolcs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon