Az egykori keleti blokkban a mai populisták átértelmezték és kisajátították a baloldaliságot. A fiatalok azért harcolnak, hogy a szó visszanyerje eredeti jelentését – írja Paula Erizanu, moldovai születésű író a The Guardian cikkében.
„A kommunista olyasvalaki, aki olvasta Marxot, az antikommunista az, aki meg is értette.” Ez a keserédes mondat Svetlana Alexievich, Nobel-díjas író Secondhand Time című művében hangzik el, amely nyomon követi a Szovjetunió felbomlásának az egyén életére gyakorolt hatását.A fent idézett mondat sokszor átfutott Erizanu fejében is míg Moldovában élt. Nagyszülei a sztálinista elnyomás áldozatai voltak, a szülei pedig – sokakhoz hasonlóan – túl későn döbbentek rá a rendszer hazug voltára.
„Mi már nem tapasztalhattuk meg közvetlenül, milyen a szovjet kommunizmus Kelet-Európában. Nekünk a baloldali politikáról hamarabb jut eszünkbe Bernie Sanders mint a Gulag, és a Marx elszólásaiból alkotott mémeket is nyugodtan megosztjuk a világhálón. Ugyanakkor a nyugati társadalmakkal szemben is kritikusak vagyunk, azt azonban látni kell, hogy a nyugati „stílusú” baloldal ereje növekszik a térségben: a fiatalok egy része civil szervezetekbe tömörül, vagy független kiadók, online platformok, akadémikusokból álló apró pártok köré csoportosul. A legfőbb kritikájuk pedig a mai kelet-európai társadalmakkal szemben az egyenlőtlenség növekedése.”
A berlini fal leomlása óta, annak ellenére, hogy a kelet-európai államok általánosságban gazdagabbá váltak, a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lettek. A helyzet Oroszországban a legrosszabb, ahol a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja a nemzeti jövedelem 27% -át. Ez a szám a vasfüggöny lebontása előtt még csak 3,5% volt.
„A kommunizmusból ránk maradt szörnyű örökség, a korrupció, megnehezíti a térség felzárkózását. A kormányzati korrupció a legfőbb közös ellenség, ami ellen fel kell lépnünk” – hangsúlyozza Erizanu.
A volt román elnök, Traian Băsescu vezérlete alatt létrejött egy nemzeti korrupcióellenes ügyészség, amely felelősségre vonta és börtönbe juttatta a legbefolyásosabb korrupt politikai szereplőket, így többek közt a Román Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik vezető emberét. Az intézmény egyben sikeres modellt állított a régió országai elé: Moldovában a miniszterelnök, Maia Sandu Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) volt az első, amely teljes mértékben átláthatóvá tette finanszírozásuk forrásait.
Nagy problémák vannak azonban a szociális ellátó rendszerben. Hivatalosan ugyan államilag finanszírozott, de valójában félig privatizált. Papíron ugyan egész Kelet-Európában ingyenes (vagy szinte ingyenes) az egészségügyi ellátás, az óvodai, iskolai és egyetemi oktatás, de itt, keleten, nem lep meg senkit, ha az orvosnak hálapénzt, a tanárnak plusz ajándékokat kell adni. Másrészt továbbra is él a lehallgatás rendszere, amit szintén még a kommunizmusból mentettek át. Románia és Moldova is hatalmas mennyiségű pénzt költ a hírszerző szolgálataira. 2017-ben a 3,5 milliós Moldovában a titkosszolgálatok rögzített telefonhívásainak száma több mint háromszorosa volt az Egyesült Királyságénak. A rendőrség azonban „furcsa mód” nem a korrupt politikusat találta meg, hanem az ország egyszerű polgárait.
„Összegezve a fent említetteket, elmondhatjuk, hogy Kelet-Európa legégetőbb problémája az államvezetés: túl nagy, korrupt, nem működik hatékonyan és elnyomó. Ez megmagyarázza, hogy mind a jobb-, mind pedig a baloldali fiatalok miért igyekeznek az államvezetést megkerülve új utakat találni a problémák megoldására” – zárja sorait a moldáv író.
Szemlézte: Benkő Lilla
