Április 22-én a világ ismét rádöbbent, milyen törékeny a béke Dél-Ázsiában. Kasmír indiai részén, Pahalgamban fegyveresek brutális támadást hajtottak végre, amely 26 turista életét követelte. A felelősséget a The Resistance Front (TRF) nevű szervezet vállalta, amelyet számos forrás a pakisztáni Lashkar-e-Taiba terrorszervezet fedőszervezetének tart.
Az eset újabb súlyos válságot indított el a két szomszéd között. A határokon lövöldözések kezdődtek, a diplomáciai kapcsolatok megromlottak, és mindkét ország fokozta katonai készenlétét. Az, hogy két atomhatalom kerül ennyire közel egy újabb összecsapáshoz, globális szinten is aggodalmat kelt.
Kasmír régóta a két ország közötti ellentétek egyik fő forrása. A Brit Birodalom 1947-es felbomlása után India és Pakisztán is igényt tartott a területre. Bár a hindu uralkodó által irányított Kasmír hivatalosan Indiához csatlakozott, a lakosság többsége muszlim volt. Ez alapozta meg a tartós konfliktust.
Kasmír jelentősége stratégiai, gazdasági, vallási és politikai szempontból is kiemelkedő.
A régió India, Pakisztán és Kína találkozásánál fekszik, és fontos hegyi átjárókat, valamint vízforrásokat – köztük az Indus-folyót – ellenőriz, amelyek különösen Pakisztán számára létfontosságúak. Kasmír többségében muszlim lakossága miatt vallási szimbolikája is erős. India és Pakisztán is saját nemzeti identitása részének tekinti a területet. Emellett a régió gazdasági potenciálja, természeti erőforrásai és turisztikai értékei szintén növelik fontosságát. Mindezek miatt Kasmír több mint hét évtizede a két ország közötti politikai viszály egyik fő gócpontja.
Az elmúlt évtizedekben India és Pakisztán három háborút vívott egymással, elsősorban Kasmír miatt. Az 1971-es háború után Banglades kivált Pakisztánból, majd 1972-ben a két ország aláírta a Simlai Megállapodást. Közös álláspontra jutottak abban, hogy vitáikat békés úton, kétoldalú tárgyalásokkal próbálják rendezni, és tiszteletben tartják a Kasmírban kijelölt Line of Control-t. Ez a vonal nem számít hivatalos nemzetközi határnak, de a gyakorlatban elválasztja egymástól az indiai és a pakisztáni ellenőrzés alatt álló területeket. A megállapodás ugyanakkor nem oldotta meg Kasmír végleges hovatartozását, csak ideiglenesen befagyasztotta a helyzetet.
A jelenlegi szituációt tovább súlyosbítja, hogy Pakisztán hivatalosan is kilépett a Simlai Megállapodásból,
ezzel megszüntetve azt az egyik utolsó jogi keretet, amely eddig – ha korlátozottan is – visszatartotta a feleket a nyílt katonai összecsapástól. A Line of Control így ma egyre inkább frontvonal, mintsem a békés egymás mellett élés határa, ami az eszkaláció veszélyét minden eddiginél magasabbra emeli.
A két ország közötti feszültség tovább nőtt amikor 2019-ben India eltörölte Dzsammu és Kasmír különleges státuszát, amely addig jelentős autonómiát biztosított a területnek az alkotmány 370-es cikkelye alapján. A döntés lehetővé tette India számára, hogy szorosabb ellenőrzést gyakoroljon a régió felett, és megnyitotta az utat a nem helyi lakosok betelepülése előtt. Ez a lépés komoly tiltakozásokat váltott ki, nemcsak Kasmírban, hanem Pakisztánban is. Iszlámábád élesen elítélte az intézkedést, mivel azt a korábbi nemzetközi megállapodások megsértéseként értelmezte, és próbálta nemzetközi fórumokon elszigetelni Indiát, de kevés eredménnyel. Azóta a térségben felerősödtek a fegyveres összecsapások, és számos kisebb támadást hajtottak végre olyan fegyveres csoportok, amelyek közül többet Indiában pakisztáni támogatású terrorszervezetként tartanak számon. A mostani pahalgami eset ennek a feszültségspirálnak egy újabb, súlyos állomása.
Narendra Modi India kormányfője Pakisztánt tette felelőssé, azt állítva, hogy a támadást pakisztáni területről irányították, és ott képezték ki a fegyvereseket. Az indiai kormány gyors és határozott intézkedéseket hozott:
lezárta a szárazföldi és légi határokat, miközben a legjelentősebb döntésként felfüggesztette az 1960-as Indus-vízmegosztási egyezményt. Ez a megállapodás eddig biztosította, hogy Pakisztán hozzáférhessen az Indus rendszer vizeihez, ami létfontosságú az ország mezőgazdasági és ivóvízellátásához. A víz politikai fegyverré válása rendkívül veszélyes precedenst teremthet. India egyértelművé tette: ha Pakisztán nem fékezi meg a területéről induló támadásokat, akkor hajlandó a vízhozamot teljesen korlátozni, ami beláthatatlan következményekkel járhat Pakisztán stabilitására nézve. Emellett India kiutasította a pakisztáni diplomatákat, lezárta a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, és megerősítette katonai jelenlétét a kasmíri térségben.
Pakistan has deemed India’s suspension of the Indus Water Treaty an ‘act of war’, following the deadly tourist attack in Kashmir’s Pahalgam.
— Al Jazeera English (@AJEnglish) April 24, 2025
Here's what you need to know about India’s Indus Waters Treaty freeze https://t.co/1FfYGVCKUR pic.twitter.com/EPGu2NWo0B
Pakisztán nemcsak elítélte a támadást és India lépéseit, hanem fenyegető válaszokat is adott. Katonai erőket vezényelt a határhoz, készültségbe helyezte haderejét, és világossá tette, hogy
az Indus-vízmegosztási egyezmény felrúgását hadüzenetként értelmezi.
Emellett diplomáciai offenzívát indított az ENSZ-ben, Kínában és más nagyhatalmaknál, azt állítva, hogy India szándékosan destabilizálja a régiót, miközben súlyosan megsérti a kasmíri muszlim lakosság jogait. A pakisztáni vezetés a nemzetközi közösség sürgős beavatkozását követeli, miközben a háttérben további katonai válaszlépések lehetőségét is nyitva hagyta Pakisztán védelmi minisztere.
Pakistan's defence minister has told Sky News that a row over a mass shooting in Kashmir could lead to an "all-out war"
— Sky News (@SkyNews) April 24, 2025
Speaking to @SkyYaldaHakim, Khawaja Asif suggested India had "staged" the shooting.
Full interview: https://t.co/jvth4a0Umv pic.twitter.com/jVhFmjN4ij
Az ENSZ felszólította Indiát és Pakisztánt, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, kerüljék az eszkalációt, és a feszültségek rendezésére kizárólag békés, kétoldalú tárgyalások útján törekedjenek, mert a helyzet további romlása súlyosan veszélyeztetné a régió és a világ biztonságát, hiszen
a válság legaggasztóbb aspektusa, hogy mindkét ország atomfegyverekkel rendelkezik.
India hivatalosan is fenntartja a "no first use" (nem alkalmaz elsőként atomfegyvert) doktrínát, de egy éles helyzetben ez bármikor változhat. Pakisztán pedig már korábban is utalt arra, hogy fenyegetés esetén nem kizárható az atomfegyverek bevetése.
Az India és Pakisztán közötti újabb konfliktus nem csupán két szomszédos ország vitája. A kasmíri kérdés az identitásról, a vallási hovatartozásról és a stratégiai fölényről szól. Amíg ezek a kérdések megoldatlanok maradnak, addig minden incidens könnyen vezethet kontrollálhatatlan eszkalációhoz. A nemzetközi közösségnek sürgősen közvetítenie kellene, de végső soron csak a két ország politikai akarata akadályozhatja meg a további tragédiákat. A világ számára ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e egy újabb válság Kasmírban, hanem hogy mikor és milyen következményekkel.
Szemlézte: Tóth Zsombor
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
