Hatalmas öröm és büszkeség érte Magyarországot, hiszen ezen a héten zajlik Stockholmban a 2023-as Nobel-díjak bejelentése átadó és máriskettős magyar sikert ünnepelhetünk. A hétfőn Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman mikrobiológus vehette át az élettani és orvosi Nobel-díjat, kedden pedig a Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier trió kapta a fizikai Nobelt.
Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a 16. magyar kutató, aki elnyerte a tudományos világ legnagyobb kitüntetését, nőként pedig az első, aki itthon elérte ezt az elismerést. Drew Weissmannal együtt ugyanis ők voltak azok, akik kidolgozták a COVID-19 oltásoknál használt mRNS vakcinák létrehozásához szükséges technológiát. Rendkívüli eredményüket a Nobel-díj bizottság úgy jellemezte, hogy munkájukkal „
hozzájárultak a vakcinafejlesztés példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb emberi egészséget fenyegető veszélye idején", valamint, hogy a felfedezés "alapvetően megváltoztatta az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését".
Az úttörő vakcinák ugyanis abban térnek el a korábban használt oltási típusoktól, hogy míg a hagyományos eljárás során az eredeti vírus, vagy baktérium elhalt, vagy legyengített változatait, esetleg a fertőző ágens töredékeit juttatták be a páciens testébe. Ezzel érve el azt, hogy a betegség egy gyengített formában, az egészségre nem veszélyes módon, kerüljön a szervezetbe, melynek hatására az immunrendszer egy úgymond „könnyített csatában” megtanulja, hogyan kell védekeznie a kórokozók ellen és ezt később felhasználva, a már nem gyengített fertőzések ellen is képes lesz megfelelő védelmet biztosítani.
Ezzel szemben az mRNS alapú oltások a normális emberi biológiát használták ki. Az mRNS szerepe a szervezetünkben az, hogy a DNS-ünkben lévő utasításokat, genetikai kódokat olyan fehérjékké alakítsa át, amikből például a testünk is felépül. Ezt alapul véve a Karikó – Weissman duó által kidolgozott vakcinákban lévő mRNS a vírus fehérjéinek genetikai kódját tartalmazza, mely az emberi szervezetbe jutva arra ösztönzi a sejteket, hogy vírusfehérjéket (tüskefehérje) állítsanak elő. Ezeket a fehérjéket az immunrendszer, ugyanúgy, mint magát a vírust, idegen anyagként érzékeli melyre ellenválaszt fejt ki, így érve el, hogy a jövőbeli megbetegedések esetén a testünk már felkészülten léphessen fel a kórokozók ellen.
A kidolgozott metódus számos nehézséggel nézett szembe: például, hogy az immunrendszer sokáig kórokozóként érzékelte magát a bejuttatott mRNS-t, melynek következtében gyulladás lépett fel és az mRNS elpusztult mielőtt célba érhetett volna. Ezt és az ehhez hasonló kihívásokat, azonban sikeresen vette a duó és
az általuk kidolgozott eljárás számos más betegség elleni harchoz is hatalmas löketet adott.
A technológiát alkalmazó vakcinákat jelenleg több más kórokozó megfékezésénél tervezik használni, mint például az influenza, a malária és a H.I.V., valamint a rák ellenszereként is ígéretesnek bizonyultak.
A hétfői ünneplés kedden tovább folytatódhatott, amikor kihirdették, hogy a fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini, a magyarországi Krausz Ferenc és Anne L'Huillie kutatása nyerte el. A tudóscsoport lézerek segítségével úttörő technikát hozott létre az elektronok rendkívül gyors mozgásának megértésére, amely követését korábban lehetetlennek tartották. Az elektronok mozgása olyan gyors az atomok és molekulák belsejében, hogy attoszekundumokban mérik - ez egy szinte felfoghatatlanul rövid időegység.
Egy attoszekundum olyan egy másodperchez képest, mint egy másodperc a világegyetem korához képest" - magyarázta a bizottság.
Éppen ezért az áttörést megelőzően az elektronokat mikroszkópok alatt is csak elmosódottan lehetett látni, mozgásuk túl gyors volt ahhoz, hogy bármilyen eszközzel követni lehessen őket.
Electrons’ movements in atoms and molecules are so rapid that they are measured in attoseconds. An attosecond is to one second as one second is to the age of the universe.#NobelPrize pic.twitter.com/5Bg9iSX5eM
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 3, 2023
A felfedezés, akárcsak a Karikó – Weissmann páros eredménye, számos jövőbeli kutatás előtt nyitotta meg az utat. A díjat odaítélő bizottság szerint az attoszekundumos impulzusokat különböző molekulák azonosítására is fel lehet használni, ami komoly eredményeket hozhat például az orvosi diagnosztika terén. A fejlesztés valószínűleg még pontosabb elektronmikroszkópokhoz, sokkal gyorsabb elektronikához és olyan új tesztekhez vezethet, amelyekkel sokkal korábban diagnosztizálhatók lesznek a betegségek.
Mindezeket látva és hallva nem hiába örül a magyar közönség, hiszen tudósaink, éljenek és dolgozzanak bárhol, hatalmas nemzetközi sikereket értek és érnek el. Munkájukkal pedig amellett, hogy évtizedekkel előrébb viszik a tudomány fejlődését, példát mutatnak a jövő nemzedékeinek is, hogy érdemes ezt a nehéz és sokszor kihívásokkal teli pályát választani, hiszen a magyarok bárhol megállják a helyüket a világban.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
