Keith Kellogg altábornagy nemrég Kijevbe látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán elnökkel a felgyorsuló diplomáciai folyamatokról. Habár ennek a találkozónak nincsen különösebb jelentősége, Trump ukrajnai megbízottjaként mégis kulcsfontosságú szerepet tölt be a konfliktus kezelésében.
Kellogg a brit hadügyminiszterrel közösen vett részt egy panelbeszélgetésen a müncheni biztonságpolitikai konferencián, elkísérte Marco Rubiót a rijádi tárgyalásokra és Mark Rutte-vel is találkozott már.
Kellogg egyike azoknak az amerikai katonai vezetőknek, akik évtizedek óta alakítják az USA biztonságpolitikai stratégiáját. 1944-ben született Ohio államban, azon a napon, amikor a Vörös Hadsereg visszafoglalta a Krím-félszigetet, és mindössze tíz hónapos volt, amikor az első amerikai elnök a Szovjetunióba látogatott, hogy Jaltában megvitassa Európa háború utáni sorsát. A vietnámi háborúban légideszantosként harcolt, majd a különleges alakulatnál folytatta katonai pályáját.
Az 1990–1991-es Öbölháború idején Kellogg vezérkari főnökként, majd helyettes parancsnokként szolgált az USA egyik legelismertebb egységénél, a 82. légideszant hadosztálynál. Ezt követően pedig az Európai Különleges Műveleti Parancsnokságot (SOCEUR) vezette.
Katonai karrierje során kiemelt szerepet játszott a hadműveleti irányítás, a logisztika és a katonai kommunikáció modernizálásában. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának C4 (Command, Control, Communications, Computers) igazgatójaként meghatározó szerepet vállalt az amerikai hadsereg technológiai fejlesztéseiben.
Leszerelését követően az iraki újjáépítési program egyik vezetőjeként tért vissza a közigazgatásba.
A Koalíciós Ideiglenes Hatóság (Coalition Provisional Authority, CPA) operatív igazgatójaként az amerikai megszállás utáni újjáépítés irányításáért felelt. Az amerikai újjáépítési alapok kezelése komoly kihívásokkal járt, de Kellogg olyan reformerként vált ismertté, aki katonai fegyelmet és hatékonyságot igyekezett alkalmazni tevékenysége során.
Kapcsolata Donald Trumppal
Önkéntes tanácsadóként csatlakozott Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányához, ahol a nemzetbiztonsági stratégia kidolgozásában vett részt. 2017 februárjában, Michael Flynn lemondása után ideiglenesen az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának posztját is betöltötte.
Az első Trump-adminisztráció évei alatt egyértelművé vált, hogy az elnök sokat ad a véleményére.
Bár nem tartozott a politikai döntéshozatal irányítói közé, jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok külpolitikájának formálásában. Azon tanácsadók egyike volt, akik 2021. január 5-én Donald Trumppal közösen figyelték a Capitolium lerohanását.
Politikai nézetei szorosan kapcsolódnak az "America First" doktrínához: támogatja a Kínával szembeni keményebb fellépést, szkeptikusan tekint az USA globális katonai beavatkozásaira, és szorgalmazta az Egyesült Államok nemzetközi szövetségi kötelezettségeinek felülvizsgálatát.
Nézetei az orosz-ukrán háborúról
A 2024-es kampányban Trump egyik legfontosabb külpolitikai tanácsadójaként ismét a figyelem középpontjába került. Ebben az évben egy részletes tervet készített a republikánus jelölt számára, amelyben bemutatta, hogyan lehet az orosz-ukrán háborút diplomáciai úton lezárni.
A terv szerint Ukrajna csak abban az esetben kaphatna további amerikai támogatást, ha hajlandó béketárgyalásokba kezdeni Oroszországgal, amennyiben pedig Moszkva utasítaná el a washingtoni kezdeményezést, az USA-nak növelnie kell a Kijevnek nyújtott katonai segítséget. Kellogg az America First Policy Institute-nál kiadott tanulmányában tűzszünetet sürgetett a meglévő frontvonalak mentén.
A jelentés élesen bírálja Joe Biden elnök külpolitikáját, amelyet felelősnek tart az ukrajnai háború kirobbanásáért és elhúzódásáért. Véleménye szerint az amerikai adminisztráció Ukrajna NATO csatlakozásával kapcsolatos kétértelmű nyilatkozatai késztették Putyint a 2022-es invázió megindítására.
A Biden-kormányzat célzott arra, hogy Ukrajna egyszer NATO tag lehet, és nem adott elegendő fegyverzetet Kijevnek ahhoz, hogy 2022–2023 folyamán megszerezze a kezdeményezést a harctéren.
Thank you @SandraSmithFox @AmericaRpts for having me on. It is always timely and professional. There are big changes in leadership and diplomacy coming soon. pic.twitter.com/9brCvyYYvb
— Keith Kellogg (@generalkellogg) January 8, 2025
Kellogg úgy véli, hogy jelenleg az Egyesült Államok katonai támogatása nem csupán feleslegesen nyújtja el a konfliktust, hanem rontja Ukrajna stratégiai helyzetét is. Éppen ezért diplomáciai megoldást sürget, amelynek célja a tűzszünet elérése, a tárgyalások előmozdítása és Ukrajna NATO-tagságának elhalasztása.
Veteránként nem az amerikai-ukrán diplomáciai kapcsolatok előmozdítása lesz a feladata, hanem a Trump-adminisztráció számára lényeges információk továbbítása. A harctéren és Irak újjáépítése során szerzett tapasztalatai különösen értékesek lehetnek a jelenlegi katonai helyzet és a háború okozta károk felmérésében. A mostani elnök nézőpontjából pedig ezek a legfontosabb aspektusok, mert minden amerikai szerepvállalásnak világosan meghatározott gazdasági és stratégiai hozadékkal kell járnia, legyen szó katonai támogatásról, diplomáciai segítségről vagy biztonsági garanciáról. Továbbá a három éve háborúzó Ukrajnának olyan tanácsokkal tud szolgálni, amikkel reálisan fel tudja mérni, hogy hosszú távon milyen területeken tud majd együttműködni Washingtonnal.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
