Kihagynák Magyarországot és Lengyelországot az EU-költségvetési szavazásból?

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Magyarország és Lengyelország jóváhagyása nélkül akarja átvinni az EU költségvetési szavazását, amennyiben nem történik változás az Európa Tanács következő ülésén.

Von der Leyen a 750 milliárd eurós EU-költségvetés megszavazására tett javaslatot 25 ország beleegyezésével úgy, hogy Magyarországot és Lengyelországot nem venné figyelembe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy szavazás nélkül fogadnák el a költségvetési tervezetet.

A jelenlegi helyreállítási alap a 2021 és 2027 között megvalósuló, 1800 milliárd eurós költségvetési terv, az MFF (Multiannual Financial Framework) részét képezi. Ahhoz, hogy 2021-ben zökkenőmentesen tudjon elindulni a költségvetési év Magyarországnak és Lengyelországnak vissza kellene vonnia a vétót. A magyar kormány azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU-s pénzek elosztását jogállamisági mechanizmushoz kötik.

Annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a 25 tagállam között, több forgatókönyv is felmerült. Többek között egy államok közötti szerződés tervezete, amelyhez később csatlakozni tudnak az abból kimaradt országok, illetve felmerült még az EU struktúráján kívüli pénzügyi alap létrehozása is. „A kormányközi megoldás kivitelezése rendkívül sok tervezést venne igénybe. Egy ilyen szcenárió megvalósulása esetén minden olyan hitelfelvétel, amely a nemzeti előrehaladás érdekében történik, azonnal megnövelné a kormányközi hitelfelvételt támogató tagállamok adósságszintjét. Ez pedig egyik tagállam számára sem vonzó” − mondta egy bizottsági tisztviselő.

Amennyiben év végéig sem történik megállapodás a költségvetést illetően, egy úgynevezett „vészhelyzeti költségvetés” lép életbe. „Ennek súlyos következményei lennének az uniós kiadásokra nézve, különösen a kohéziós politika szempontjából, melyet valószínűleg 50-75 százalékkal kell csökkenteni” − állítja a brüsszeli tisztviselő. Ő azt is elmondta, hogy sürgősségi költségvetés esetén a jogállamiságra vonatkozó záradék továbbra is érvényes marad. Angela Merkel német kancellár jelezte, hogy hajlandó engedményeket tenni Budapest és Varsó felé, akik továbbra is kitartanak álláspontjuk mellett. Szakértők egyébként felhívták a figyelmet arra, hogy még ha sikerült is megszavazni a helyreállítási alapot Magyarország és Lengyelország figyelembevétele nélkül, a 2021 évi költségvetés továbbra sem indulhatna el.

Szemlézte: Papp Lídia

Forrás