Hogy lehet megelőzni egy esetleges háborút Tajvanon? – veti fel a kérdést Bonny Lin és David Sacks szerzőpáros a Foreign Affairs weboldalán. Kína ugyanis egyre gyakrabban végez hadgyakorlatokat Tajvanhoz közel. Egyetlen félresikerült katonai erőfitogtatás, és háborús helyzetbe kerülhet a két ország.
A feszültség már több mint két évtizede létezik Tajvan és Kína között. Peking azt vallja, hogy a terület hozzájuk tartozik, ugyanakkor Tajvan önállósodási akaratát érvényesíti, és ebben a másik nagyhatalom, az Egyesült Államok is érdekelt. 2021. október 1-én Kína 38 vadászgépet küldött Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába, másnap pedig 39-et, valamint október 4-én már 56-ot. A szerzők szerint Peking azt akarja demonstrálni, hogy az év összes napján végre tud hajtani katonai akciót Tajvan ellen.
A szerzők kitérnek arra is, hogy a nyílt konfliktus nem frontális támadás útján fog kirobbanni. Esetleg két gép összeütközik, vagy egy kínai repülőgép megsérti a tajvani légteret, és válaszul lelövik. Kínának a helyzet eszkalálódása a célja, ezért a mostani eseményeket csak kezdetnek lehet tekinteni. Egy korábbi cikkünkben már írtunk Tajvan felfegyverzésének ötletéről, a Foreign Affairs szerzői szerint ugyanakkor
az Egyesült Államok és Tajvan preventív módon kezelnék a helyzetet, és nem céljuk a konfliktus kiprovokálása.
A tajvani honvédelmi erők válaszul vadászgépeket küldtek fel a légtérbe, viszont az egyre sűrűsödő légi behatolások miatt áthelyezték a hangsúlyt a szárazföldi légvédelmi rendszerükre. A tajvani kormány biztos benne - ha továbbra is fennmarad ez a helyzet - a jelenlegi intézkedések elégtelenek. Több hírportál értesülése szerint a tajvani honvédelmi minisztérium, a légierő és a parti őrség vezetői megvitatták, milyen válaszlépésekre van szükség.
A tajvani kormány minden bizonnyal három védelmi övezetet fog kialakítani. A 30 tengeri mérföldön belül történő katonai tevékenység a „megfigyelési” zóna lesz. A második a „veszélyeztetett” 24 tengeri mérföldön belüli cselekvés, a harmadik „megsemmisítési” övezet 12 tengeri mérföld távolságnál lép életbe.
A „megsemmisítési” zónában a tajvani légi erők leszállásra kényszeríthetik a kínai gépeket, figyelmeztető lövést adhatnak le illetve, ha észlelik az ellenséges szándékot, azokat le is lőhetik.
Eddig a kínai repülőgépek még nem közelítették meg 12 tengeri mérföldre az országot. Azonban egyre közelebb, a tajvani fennhatóságú Pratas szigeténél is végeztek hadgyakorlatokat. Ha Kína figyelmen kívül hagyja a légvédelmi zónákat, nyílt konfrontációt vállal Tajvannal. Az Egyesült Államok kiáll Tajvan mellett, hogy a sziget ellent tudjon állni a kínai gazdasági, hadi és diplomáciai nyomásgyakorlásnak. Ez derül ki a taipei külügyminisztérium Twitter bejegyzéséből is, amelyben Anthony Blinkennek, az amerikai diplomácia vezetőjének mondanak köszönetet a támogatásért.
We sincerely thank @SecBlinken for strongly urging "Beijing to cease its military, diplomatic, & economic pressure & coercion directed at #Taiwan��," as well as reaffirming the rock-solid commitment of the #US�� to our country & deepening bilateral ties.�https://t.co/JdKsEIt6bN
— 外交部 Ministry of Foreign Affairs, ROC (Taiwan) �� (@MOFA_Taiwan) October 7, 2021
A szerzőpáros úgy véli, Amerikának hídépítő szerepet kell vállalnia, és Kínát is figyelmeztetnie kell arra, hogy háború nem lehet érdeke. Taipeinek és Washingtonnak életbevágóan fontos döntéseket kell meghoznia a kínai nyomásgyakorlásra válaszul, amelyek csökkentik a háborús veszélyhelyzet kockázatát.
Szemlézte: Tombor Levente
