Az elmúlt tizenegy évben – egészen 2017 márciusáig – nem volt arra példa, hogy Kína miniszterelnöke látogatást tegyen Ausztráliában. Li Ko-csiang, a jelenlegi kínai kormányfő viszont egy hetet töltött Ausztráliában és Új-Zélandon, azzal a céllal, hogy erősítse Kína kapcsolatait velük.
Li ötnapos ausztráliai tartózkodása alatt szó esett bilaterális gazdasági kérdésekről, kereskedelemről és befektetésekről, különös tekintettel az „Egy övezet, egy út” irányelvre. A korábban „Új Selyemút” néven ismertté vált stratégia célja, hogy új alapokra helyezze Kína és Eurázsia kapcsolatrendszerét.
Habár a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang részben éppen a marhahús-kereskedelem miatt tárgyalt nemrégiben Malcolm Turnbull ausztrál kormányfővel, meglepődve kellett konstatálnia, hogy ünnepélyes ebédjüken csirkehúst szolgáltak fel, így ő nem kóstolhatta meg a híres ausztrál fogást. Amikor a kínai fél csodálkozásának hangot is adott, Turnbull egy diplomatikus grimasszal intézte el a kérdést. Ezt a kis epizódot leszámítva Li Ko-csiang és Turnbull találkozója jól sikerült: tárgyalások folytak a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról, a kereskedelemről, a turizmusról, illetve a regionális stabilitás fontosságáról.
A vezetők megegyeztek abban, hogy harcolni fognak a szabadkereskedelemért – a Trump-féle protekcionista gazdasági irányvonallal szemben. Kína miniszterelnöke úgy nyilatkozott: „Úgy hisszük, hogy a kereskedelmi egyenlőtlenségek feloldásához a kereskedelem további kiterjesztésére van szükség...[a]z ajtók bezárása nem jelent megoldást”. Beszédét azzal zárta, hogy Kína szeretne többet importálni Ausztráliából, többek között borból és a hírneves ausztrál marhahúsból. A találkozón létrejött egy megállapodás, amelynek értelmében növekedni fog az ausztrál marhahús exportja Kína felé, továbbá megegyeztek a szabadkeresekedelem, a liberalizáció és a felsőoktatási kapcsolatok előmozdításában is.
Turnbull üdvözölte a két ország között egyre mélyülő köteléket, hozzátette azonban, mennyire fontos a stabilitás kérdése az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Kiemelte, hogy a szabadkereskedelem csak szilárd és békés környezetben tud jól működni, így a régió stabilitása mindkét ország számára hasznos.
A Dél-kínai-tenger feszültségeit kiemelt témaként kezelték a közös sajtótájékoztatón, ahogyan Ausztrália az Egyesült Államokhoz és Kínához fűződő viszonyát is. Turnbull szerint Ausztráliának nem kell választania „rendíthetetlen szövetségese”, az Egyesült Államok, és „jó barátja”, Kína között. Peking és Washington viszonyát nevezte azonban a legfontosabb tényezőnek, amely meghatározza a világ fejlődését és biztonságát. Turnbull úgy vélte: látni kell azonban, hogy Canberrának erős, ám meglehetősen különböző kapcsolata van a két országgal – szerinte ez nagy erősséget jelent számukra.
Li hozzátette, hogy a két ország közötti együttműködés más országok és régiók számára is előnyös, továbbá nem irányul semmilyen harmadik fél ellen. A kínai miniszterelnök kiemelte, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a nagyobb vagy erősebb országok elnyomják a kisebbeket vagy gyengéket. Ehhez hozzáfűzte azt is, hogy Pekingnek nem áll szándékában „katonai akciókba” bocsátkozni. Li úgy vélte, az ázsiai- és csendes-óceáni térség minden országának felelőssége a béke és stabilitás fenntartása. Szerinte hiányukat Kína szenvedné el gazdaságilag és egyéb tekintetben is. Azt is hozzátette: „[a] kínai szigetek és zátonyok elsősorban polgári célokat szolgálnak, akkor is, ha védelmi felszerelések vannak ott elhelyezve, ezek azonban arra hivatottak, hogy fenntartsák a hajózás és az átrepülés szabadságát”. A kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezek elmaradása szintén országa hátrányára lenne.
A kínai miniszterelnök látogatását követően az Egyesült Államok alelnöke, Mike Pence fogja felkeresni a szigetországot áprilisban.
Szemlézte: Szalai Réka
