Az Egyesült Államok által bevezetett, Nvidiát célzó exportkorlátozások kritikus fordulópontot jelentenek a globális technológiai versenyben. Ez a lépés rákényszerítette Kínát, hogy egy sokkal aktívabb, államilag irányított stratégiai tervet valósítson meg, amelynek célja a technológiai szuverenitás megerősítése. A kínai válasz egy három pillérre épülő terv: központi infrastruktúra, hardveres önfenntartás, és rendszerszintű optimalizáció.
A kínai AI-fejlesztések korábbi gátja a széttöredezett számítási hálózat volt. Válaszul Peking nagyszabású centralizációba kezdett, amelynek szimbóluma a Wuhu-i "Mega-klaszter". A Jangce folyó egyik 760 holdas szigetén rizsföldek helyén hatalmas szerverfarmok épülnek, amelyet belsőleg a nyugati „Kínai Csillagkapu” néven emlegetnek, utalva az amerikai OpenAI és Oracle által tervezett gigantikus adatközpont-projektre.
A cél a rendszertelen, gyakran kihasználatlanul álló adatközpontok centralizálása és hálózatba kapcsolása az egyre nővekvő AI-igények gyorsabb kielégítése érdekében.
Ez a stratégia elengedhetetlen a hatalmas és bővíthető hálózatok kialakításához, amelyek szükségesek az alapmodellek tréningjéhez. A konszolidációt a Nemzeti Adatigazgatóság koordinálja, amely az adatpolitika és az infrastruktúra építésének előmozdításáért felel, biztosítva, hogy a kapacitások ne elszigetelt, hanem összehangolt nemzeti eszközökként működjenek.
There was major news from China in the AI race this week:
— David Sacks (@DavidSacks) September 18, 2025
1. Huawei introduced a new AI chip to compete with Nvidia.
2. The Chinese government instructed Chinese companies to stop buying certain Nvidia AI chips.
Taken together, the message is clear: China is not desperate for… pic.twitter.com/KcrrI7WJCs
Az importtilalmakra Kína kettős lépéssel reagált. Először szigorú vámellenőrzéseket vezetett be a főbb kikötőkben, nemcsak a csempészet megfékezésére (ahol korábban legalább 1 milliárd dollár értékű csúcskategóriás chip áramlott be), hanem arra is, hogy a hazai vállalatok tudatosan állítsák le a szankcióknak megfelelő H100-as Nvidia chipek megrendelését. Ezzel Peking kikényszeríti a hazai alternatívák használatát.
A kulcsfontosságú hazai alternatíva a Huawei 910C-s chipje. Bár nyers számítási teljesítményben elmarad az Nvidia H100-tól, független tesztek szerint 60 százalékos következtetés teljesítményt nyújt a H100-hoz képest. Emellett a chip kiemelkedő, 128 GB HBM3 memóriával rendelkezik (szemben a H100 80 GB-jával), ami ideális a nagyon nagy AI modellek futtatására a következtetés fázisban.
Ez a hardver azonban jelentős gazdasági áldozatokkal jár. A Huawei chipet a hazai SMIC gyártja a 7 nm-es folyamatával, szemben a Tajvani TSMC forradalmi 5 nm-es chipjeivel, melyeket kizárólag az Nvidia vehet használatba. A tömeggyártást jelentősen korlátozza az SMIC alacsony, körülbelül 20 százalékos hozama.
Ez a drágább, kevésbé hatékony gyártás, és az ebből fakadó magasabb energiafogyasztás a technológiai szuverenitás közvetlen ára.
Mivel Kína nem tudja legyőzni a Nyugatot az egyedi chip teljesítményében, a hangsúly a központosított hálózatra helyeződött. A Huawei rendszer célja, hogy tisztán kapacitással felülmúlja a hasonló Nvidia rendszereket olyan kritikus dimenziókban, mint a memóriasávszélesség és az integrált hálózat.
Bár az algoritmikus hatékonyság terén áttörések születtek, mint például a DeepSeek kutatólaboratórium esetében, amely az amerikai GPT-4o-val vetekedő modelleket tudott tréningezni korlátozott számú, régebbi chippel, a kínai AI-fejlesztés legnagyobb akadálya ma már nem a hardver, hanem a szoftveres ökoszisztéma.
Kína konszolidációs és önellátási stratégiája elkerülhetetlenül megváltoztatta az AI verseny természetét. Az amerikai szankciók nem állították meg, hanem arra kényszerítették Kínát, hogy az azonnali tréning verseny helyett a stratégiailag kevésbé függő következtetés fázisra koncentráljon, ahol a kínai chipek már fel tudják venni a versenyt. A hardveres kihívásokat rendszerszintű mérnöki megoldásokkal és centralizált infrastruktúrával próbálják ellensúlyozni.
Azonban Kína igazi Achilles-sarka a Huawei CANN szoftverének és fejlesztői eszközeinek éretlensége. Az Nvidia globális dominanciáját a CUDA szoftver biztosítja. Mindaddig, amíg a kínai mérnökök nem képesek megbízhatóan és hatékonyan hálózatba kapcsolni a rendelkezésre álló chipek millióit komplex AI-tréning feladatokhoz, az ország kritikus függősége a nyugati szoftveres platformoktól megmarad. Ha ez a szoftveres szakadék áthidalhatóvá válik a következő években, a kínai rendszerintegrációs képesség komoly kihívást fog jelenteni a nyugati technológiára nézve, állami koordinációval és a hatalmas hazai chipkészlettel kiegészülve. Peking hajlandó elfogadni a magasabb gazdasági és energetikai árat a stratégiai függetlenségért. Ez a központosított nemzeti hangsúly szembe megy a rövid távú gazdasági megtérüléssel, és egy olyan önfenntartó AI-infrastruktúrát alapoz meg, amely hosszú távon képes lehet Kína AI szuperhatalmi céljainak támogatására.
Szemlézte: Sápi Mátyás
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
