Blog

Kína tovább fejleszti a mesterséges intelligenciát

Európa egyre jobban aggódik, hogy kimarad a mesterséges intelligenciaért folytatott globális versenyből. Jelen cikkünkben bemutatjuk a kínai AI modellt, amely számos kihívás elé állítja a Nyugatot. A kínai kutatók által kifejlesztett új mesterséges intelligencia konstrukció majdhogynem…

Európa egyre jobban aggódik, hogy kimarad a mesterséges intelligenciaért folytatott globális versenyből. Jelen cikkünkben bemutatjuk a kínai AI modellt, amely számos kihívás elé állítja a Nyugatot. A kínai kutatók által kifejlesztett új mesterséges intelligencia konstrukció majdhogynem ”varázslatokat” képes végrehajtani képalkotással és a természetes nyelvezet feldolgozásával.

A kínai kormány által finanszírozott Pekingi Mesterséges Intelligencia Akadémia által kifejlesztett és nemrég bemutatott Wu Dao 2.0 a világ legfejlettebb mesterséges intelligencia nyelvi modelljei közé tartozik. A modell képes megérteni mindazt, amit az emberek mondanak – még a nyelvtant is dekódolja –, és amellett, hogy fel tudja ismerni a képeket, ő maga is tud létrehozni valósnak tűnőket a megadott paraméterek alapján.

Esszéket és verseket is ír hagyományos kínai nyelven, továbbá akár a fehérjék 3D-s szerkezetét is megjósolhatja.

Az európai és amerikai riválisok kellőképpen meglepődtek Peking sikerén. A Wu Dao 2.0 létrehozói szerint tízszer erősebb, mint a hozzá legközelebb álló riválisa, a GPT-3, amelyet az amerikai OpenAI cég fejlesztett ki. A Politico cikkírójának véleménye szerint a mesterséges intelligenciába táplált nyelvi modellek informális indikátorként mutatják be az országok előrehaladását a mesterséges intelligencia kutatásában, ami így kulcsfontosságú szempont a Kína, az Egyesült Államok és Európa közötti technológiai verseny vizsgálata során is.

Amely ország a leghatékonyabb nyelvi modellt fejleszti ki, az tudja a jövőben a legkönnyebben felügyelni, befolyásolni a piacokat és nem mellesleg rendszereiket felhasználhatják kifinomult dezinformációs és propaganda célokra is.

wundao_belso.jpg

Joe Biden amerikai elnök európai látogatása előtt – amely során nagy hangsúly van a technológia terén felmerülő kérdéseken –, az EU döntéshozói és ipari vezetői figyelmeztettek Kína növekvő mesterséges intelligencia-képességeire, valamint Európa relatív lemaradására. Jörg Bienert, a német szövetségi AI társaság elnöke nyilatkozatában cselekvésre buzdította szakértő társait, mert véleménye szerint ha nem tesznek semmit, el fogják veszíteni digitális szuverenitásukat az AI térben.

Áprilisban egyébként nyolc európai ország – Ausztria, Bulgária, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Németország, Svédország és Szlovénia – mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetsége küldött közös levelet az EU belső piaci biztosának, Thierry Bretonnak, és pénzt kértek a kutatáshoz és fejlesztéshez. Néhány országban, például Franciaországban, már van működőképes AI program. Az ipari csoportosulás célja, hogy elindítson egy Nagy Európai Mesterséges Intelligencia Modellek elnevezésű kezdeményezést, majd több európai nyelven is fejlesszenek AI modelleket. A csoport „elvtársakat gyűjt harcra” – mondta Bienert. Az EU végrehajtó szerve különféle finanszírozási programok, például a Horizont 2020 és annak hosszú távú költségvetése révén különített el pénzt az AI-ra, azonban most maga az Európai Bizottság is felismerte, hogy ennél többre van szükség.

Az Európai Beruházási Banknál közzétett tanulmány szerint az Egyesült Államok és Kína fedezik a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológiákba történő beruházások 80 százalékát, míg eddig Európa csupán 7 százalékot fektetett be, ami összesen mintegy 1,75 milliárd eurót tesz ki.

A jelentés megállapította, hogy Európa 10 milliárd eurónyi beruházással van lemaradva az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a mesterséges intelligencia és a blokklánc technológiák terén. Breton, az EU biztosa arra összpontosít, hogy az uniós országok és cégek több ipari adatot osszanak meg egymással, amely szerinte még jobb mesterséges intelligencia-megoldásokat fog eredményezni. Az Európai Bizottság olyan jogszabályok létrehozását is javasolta, melyek elősegítik a mesterséges intelligencia kereskedelmi és ipari felhasználását, biztosítva, hogy közben az embereket se érje kár.

Eric Schmidt, a Google ex-vezérigazgatója – aki annak a tanácsadó bizottságnak az elnöke, amelynek célja, hogy feltárja, az AI milyen hatással lehet az amerikai nemzetbiztonságra – „katasztrófának” nevezte az EU megközelítését, és azzal vádolta a blokkot, hogy nem tesz eleget az AI hordozta „fenyegetés” ellen. Kína rohamos térnyerése arra készteti, hogy érveljen az Egyesült Államok és szövetségesei katonai mesterséges intelligencia-alkalmazásokra fordított kormányzati kiadásainak növelése mellett. Bienert szerint a Nyugatnak most kell cselekednie, különösen azt követően, hogy megismerhettük a kínai technológiát. Kiemelt fontosságúnak tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Európa együttműködjenek ezen a területen.

Szemlézte: Spiesz Bianka