Chas Goldman a klímaváltozás globális erőviszonyokra gyakorolt következményeit elemzi a National Interest lapjain.
A Washington és Moszkva közötti kiújuló „második hidegháború” elméletének kidolgozói joggal hívják fel a figyelmet a múlt századbeli és a jelenkori szituáció közötti különbségre. Oroszország gyengébb, mint a Szovjetunió volt: lakossága csökken, gazdasága túlságosan függ az olajtól és nehézkesen növekszik, az amerikai gazdasági szankciók pedig egyre nagyobb nyomást helyeznek rá.
Mindezek ellenére a szakértők hajlamosak elfeledkezni egy fontos geopolitikai tényezőről az erőviszonyok felmérésénél: a globális felmelegedésről.
A legtöbb biztonságpolitikai elemzés a rövid távú kockázatokat méri fel. A hosszútávú előrejelzések szerint azonban 2050-re a Föld lakosságának közel 10 százaléka – 150 millió fő – kényszerül majd elhagyni lakhelyét a klímaváltozás miatt. Míg azonban az USA-t és szövetségeseit várhatóan súlyosan fogják érinteni a gazdasági és politikai instabilitás következményei, Oroszországnak még a hasznára is válhat a helyzet.
Oroszországot kímélni fogják a felmelegedés közvetlen következményei, hiszen más nagyhatalmakhoz viszonyítva kevés part menti városi központja van. Az emelkedő tengerszint leginkább a szigeteket és az alacsonyan fekvő dél-ázsiai régiókat fenyegeti, de az Egyesült Államoknak is számolnia kell lakossága 4 százalékának, 14,2 millió főnek a fenyegetettségével 18 inch (46 cm) emelkedés esetén, szemben az orosz 1,3 százalékkal.
Az olvadó jégsapkák megnyitják az utat az Északi-tenger és Kelet-Ázsia között a kereskedelem számára. Ennek jelentőségét nehéz túlbecsülni: ha Oroszországon keresztül érkezik a kínai export Európába, Moszkva még jelentősebb nyomást gyakorolhat a NATO-ra Kelet-Európában. A melegedő éghajlat a fagyos orosz tundrát pedig virágzó mezőgazdasági területté fogja változtatni, élelmiszer-termelési nagyhatalommá téve az országot.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a klímaváltozás miatt menekültté válók tömege milyen terhet róhat a nyugati államokra. Ahogy a szíriai konfliktust követő válság polarizálta a politikai életet, az orosz befolyás erősödött. Hasonló folyamatokra számíthatunk a klímaválság miatti migráció hatására is, ami ráadásul minden eddiginél hatalmasabb méreteket ölthet.
A klímaváltozás okozta extrém időjárás várhatóan jelentős kihívások elé állítja majd az Egyesült Államok haderejét is, ami arra kényszerítheti az USA-t, hogy visszafogja katonai jelenlétét külföldön, hosszútávú lehetőségeket teremtve az oroszoknak.
A következmények nagy része ráadásul még egy nem túl valószínű hatékony klímaváltozás-elleni nemzetközi fellépés esetén sem elkerülhető, mert már a szennyezettség mostani mértéke ki fogja váltani őket. Amerikának fel kell készülnie az emelkedő tengereket uraló orosz hajóra.
Szemlézte: Bálint Janka
