A Koreai Köztársaság Külügyminisztériuma diplomáciai táviratban sérelmezte, hogy a koreai politika görbe tükrét látják a Netflix új sorozatában, a Squid Game-ben.
A dél-koreaiak gazdasági frusztrációit tükröző disztópikus sorozat a lehető legrosszabbkor jelent meg, hiszen elnökválasztás előtt áll az ország. A film való világban zajló politikai eseményekre gyakorolt hatásáról a Foreign Policy honlapján olvashatunk.
A Squid Game (magyar fordításban Nyerd meg az életed) elnevezésű sorozat a múlt hónapban debütált a Netflixen, globális sokkot és szenzációt okozva, és hihetetlen gyorsasággal vált a streaming szolgáltatás valaha volt legnépszerűbb sorozatává. Az aktuális kérdésekre - például járványhelyzet fokozta eladósodás - reflektáló alkotásban a rendező, Hvang Donghjok, a film látványvilágával és nyílt erőszakosságával ragadja meg a néző figyelmét. A történetben összeeresztenek több, óriási tartozással küszködő embert, hogy halálosan végződő gyerekjátékokban egyikük elnyerhesse a főnyereményt, ami minden elhunyt játékostárs után 1 millió dél-koreai vonnal bővül.
A Foreign Policy által megszerzett dél-koreai diplomáciai beszámoló úgy írja le az erőszakos túlélési drámát, mint amely tükrözi a koreai társadalom csalódottságát a jövő évi választások előtti zord gazdasági körülmények miatt. A tisztviselők jelezték, hogy
a népszerű sorozat erős visszhangot váltott ki a meglehetősen rétegzett társadalomban, különösen, mivel a közelmúltban Dél-Korea két fő pártjának politikusai botrányba keveredtek.
A szöuli külügyminisztérium jelentésében úgy nyilatkozik a műsorról, hogy annak középpontjában az átlagos koreai fiatalok csalódottsága áll, akik küzdenek az elhelyezkedésért, a házasságért vagy a társadalomban felfelé jutásért, bizonyítva, hogy a zord gazdasági kilátások valóban a koreai társadalom gondjainak középpontjában állnak.
A már meglévő gazdasági és politikai cinizmust pedig tovább erősíti, hogy a két nagy párt elnökjelöltjei a „tisztességes és igazságos” társadalom megteremtéséért kampányolnak, miközben az ellenkezőjét teszik – állítja a Foreign Policy. A táviratban a külügy munkatársai megjegyzik, hogy az OECD nemzetei közül
2003 óta Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkossági arány, ráadásul 2020-ban ez lett a vezető halálok a 19 és 29 év közötti koreaiak körében, mivel a fiatalok egyre pesszimistábbak a kilátásaik tekintetében.
Amerikai diplomaták is elismerték, hogy a Squid Game nagyon kényes időszakban jelent meg: az elnökválasztási kampányt ugyanis a két vezető párt korrupciós vádjai árnyékolják be. A botrány középpontjában egy vitatott területfejlesztési projekt áll, amely mindkét jelöltet negatív színben tünteti fel.
A fő ellenzéki Népi Erőpárt (PPP) azzal gyanúsította a Gyeonggi tartomány kormányzóját, Lee Jae-myungot - a kormányzó Koreai Demokrata Párt (DPK) vezető elnökjelöltjét -, hogy üzleti szívességet adott egy vagyonkezelő társaságnak, amikor Seongnam polgármestere volt. Mindez pedig azért érdekes, mert a cég összesen több mint 400 milliárd von (340 millió dollár) osztalékot szerzett az elmúlt három évben a projektből.
Az ügy azonban fordulatot vett, amikor az egyik képviselő azért távozott a PPP-ből, mert fia a szóban forgó cégnél dolgozott és 5 milliárd von végkielégítést kapott.
Mivel a DPK most a PPP politikai botrányának nevezi a kérdést, a megfigyelők arra számítanak, hogy az elnökválasztást is befolyásolni fogja a vita alakulása.
A képviselő fiának botránya számos Squid Game mém és politikai karikatúra robbanásszerű megjelenését okozta. A közösségi médiában, valamint a legnépszerűbb koreai egyetemeken olyan mémek jelentek meg, amelyek Kwak fiának végkielégítését a Netflix-show nyerteseinek juttatott pénzdíjjal hozták párhuzamba.
A sorozat amellett, hogy belső feszültségeket keltett Dél-Koreában, tovább élezte az Észak-Koreával való viszonyt is. Bár a Netflix nem elérhető az országban, az egyik állami honlap a műsorra hivatkozva a dél-koreai kapitalista rendszert mint a „vadállati” valóságot definiálta, és úgy jellemezte az országot, ahol „az embereket szélsőséges versenybe taszítják és kiirtják az emberségüket.
Szemlézte: Spiesz Bianka
