Blog

Kormány nélkül maradnak az írek?

Dublin az 1916-os húsvéti felkelés idejénÍrországban még mindig nem született döntés a parlamentbe bejutott pártok között kormánykoalíció létrehozására: úgy tűnik, a két legnagyobb párt nem fog nagykoalíciót alakítani, azonban a lakosság egyre…

Dublin az 1916-os húsvéti felkelés idején

Írországban még mindig nem született döntés a parlamentbe bejutott pártok között kormánykoalíció létrehozására: úgy tűnik, a két legnagyobb párt nem fog nagykoalíciót alakítani, azonban a lakosság egyre türelmetlenebb. Mindeközben országszerte a húsvéti felkelés 100. évfordulóját ünnepelték a hétvégén. 

Seán Haughey, a Fianna Fáil parlamenti képviselője (Teachta Dála, az ír törvényhozás alsó házának képviselője) napokban tett nyilatkozatában azt mondta, „a lakosság egyre türelmetlenebb”, miután a kormányalakításra vonatkozó tárgyalások immáron hetek óta eredménytelenül zajlanak. Ugyanakkor hozzátette, hogy egyre jobban „közeledik az idő”, hogy pártja és a választásokon legtöbb mandátumot szerzett Fine Gael végre eredményre jusson.

Azonban úgy tűnik, a két párt nem fog nagykoalíciót kötni, bár Enda Kenny, a Fine Gael párt vezetője olyan helyzetben van, hogy kisebbségi kormányt alakíthat. Ezzel párhuzamosan Michéal Martin, a Fianna Fáil elnöke tárgyalásokat folytat a Függetlenekkel, valamint további kisebb pártokkal, hogy egy kisebbségi kormányt alakíthasson.

Egyes meg nem nevezett források szerint azonban Martin nem elég „aktív”, így Kenny számára könnyebb lehet a Függetlenekkel folytatott tárgyalások nyomán egyezségre jutnia. Komoly kérdéseket vet fel az, ha a Fine Gael vezette kisebbségi kormányt nem támogatja az ellenzékben lévő Fianna Fáil, így esetleg kormányválság alakulhat ki.

Mindezek a bizonytalanságok természetesen a társadalomban is komoly reakciókat váltottak ki, így az április hatodikán tartandó miniszterelnök-választáson a képviselők egyes jelöltekre leadott szavazatai döntő jelentőséggel bírnak az ország politikai életére nézve. Haughey szavaival élve, „az emberek kormányt akarnak”, miközben a problémák egyre tornyosulnak.

A február végi választások eredményeként létrejövő parlamentbe (Dáil) nyolc párt képviselői jutottak be, köztük a legtöbb helyet a Fine Gael szerezte (50), mögötte végzett a Fianna Fáil (44). A meglehetősen tagolt törvényhozásban meghatározó szerepet játszik majd a politikusok által hordozott politikai kultúra, főként konszenzusteremtő képességük.

Centenáriumi ünnepségek

A húsvéti felkelés 100. évfordulójára emlékeztek a fővárosban, Dublinban és az ország több pontján a hétvégén Írországban. Az 1800-as Act of Union eredményeként Dublin elvesztette önálló parlamentjét, s az országot közvetlenül a Westminsterből irányították. Azonban az első világháború előtti évtizedek, majd a háború évei alatt kialakult politikai környezetben egyes politikai erők, többek között az Ír Köztársasági Testvériség vagy az Ír Polgári Hadsereg számára lehetőség nyílt a helyzet megváltoztatására.

Az 1916 áprilisában a brit fennhatóság ellen kitört felkelés sikertelennek bizonyult, azonban fontos lépés volt az Ír Köztársaság kikiáltása felé. A felkelést hat nap alatt verték le a brit csapatok, ezalatt több mint 450 ember vesztette életét és körülbelül kétezer-ötszázan sebesültek meg.

Michael D. Higgins ír elnök a felkelés emlékidőpontjában a lázadók központjának számító posta épületénél (GPO, General Post Office) helyezett el koszorút. Ezt követően az ír védelmi erők tisztje, Peter Kelleher olvasta fel az 1916-os Proklamációt (http://the1916proclamation.ie/), melyben a függetlenséget kiáltották ki a felkelők száz évvel ezelőtt áprilisban.

Ezután katonai felvonulásra került sor, melynek keretében megközelítőleg 3600 katona vonult fel az ír fővárosban. A dublini centenáriumi rendezvényeken az Irish Times beszámolója szerint több tízezren vettek részt.