Bolíviában már több mint egy éve zajlik a korábbi és a jelenlegi szocialista elnök harca az uralkodó párt, a MAS (Movimiento al Socialismo, Mozgalom a Szocializmusért) irányításáért és így a 2025-ös elnökválasztás megnyeréséért. A küzdelem 2024 januárjában új szintre lépett a korábbi elnök 2025-ös indulásának diszkvalifikálásával, és több országos főútvonalat lezáró tüntetésekkel.
A Bolíviát kis megszakítással 2006 óta kormányzó baloldali koalíció története kritikus szakaszába lépett 2024 elejére. A mozgalom egyik, 2006-os győzelme óta gyötrő kérdéséről van szó: mit kezdjen annak roppant erős akaratú vezetőjével, Evo Moralessel? Egyenértékű-e a mozgalom és Evo akarata, céljai?
Egészen 2019-ig úgy tűnt, hogy a stabilitás érdekében a mozgalom alárendeli magát Evo Moralesnek. Eddig az időpontig jelentette a kecsua-ajmara származású politikus a mozgalom vitathatatlan vezetőjét és töltötte be az ország elnöki posztját is. 2016-ban alkotmánykiegészítésre volt szükség, hogy Evo negyedszerre is indulhasson az elnöki posztért. Az ennek megerősítésére kiírt népszavazást ugyanakkor az elnök elvesztette. Ennek ellenére mégis megkockáztatta az alkotmány megváltoztatását, és tekintélyére jellemző, hogy megúszta ezt tömeges felháborodás és súlyosabb tüntetések nélkül.
2019-ben azonban, miután – később megalapozatlannak bizonyult – csalásgyanús körülmények között ismét újraválasztották Moralest, jobb- és baloldali tüntetők spontán nagykoalíciója döntötte meg a baloldali elnök rendszerét.
A 2019 és 2020 novembere között majdnem pontosan egy évet élt, agresszívnak és egyúttal gyengének bizonyult jobboldali kormány után ismét a MAS került uralomra, de a jobb- és baloldal között létrejött választási paktum értelmében Evo Morales nem indult az elnökségért, helyette a korábbi gazdasági miniszter Luis Arce lett a párt elnökjelöltje. Visszatekintve úgy tűnik, hogy Evo Morales egyfajta „placeholder”-nak szánta Arcét, azonban az új elnök hamar átvette az irányítást a pártbürokrácia fölött, és egyértelművé vált, hogy 2025-ben nem akarja visszaadni a hatalmat korábbi „főnökének”. 2023 elején így Evo Morales már Luis Arce ellenében jelentette be, hogy ismét indul a MAS elnökjelöltségéért. Meglepetésre a 2023 szeptemberi pártkongresszus jelölte is Moralest, azonban Arce semmisnek nyilvánította az eredményt, majd új pártkongresszust hívott össze. Végül gyakorlatilag jogilag puccsolta meg a pártkongresszus eredeti döntését: 2023. december 29-én az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy két elnöki ciklusnál több betöltése alkotmányellenes, akár egymás után következő, akár időben távolabbi ciklusokról van szó. Ez a döntés vezetett végülis a helyzet mostani eszkalációjához.
Világossá vált, hogy Moralest nem engedik majd a demokratikus színtéren megmérkőzni az ország jelenlegi vezetői. Evo-nak nem maradt más módszere, mint hogy a Bolíviában szokásos tömegmozgósítással igyekezzen kikényszeríteni egy számára kedvező politikai döntést.
Támogatói azonnal erőszakos tüntetésekbe kezdtek, jelen cikk írásának pillanatában 25 helyen blokkolják az országos főútvonalakat, több helyen ellátási problémákat okozva.
Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy Morales nem képes döntő sikert elérni. Elsősorban eredeti politikai közösségét, a chapare-i kokatermesztők szakszervezeteit tudta mozgósítani. Ez egy jelentős politikai erő, elsősorban az ország közepén, Cochabamba mezőgazdaságilag és logisztikailag fontos régióját erőtejlesen megbénította. Viszont például nyoma sincsen lezárásoknak a főváros jelentős részben ajmara őslakosok által lakott „szatellit”-városában, El Alto-ban, ahol Evo-nak korábban komoly hatalmi bázisa volt. El Alto lakosai azonnal tudnak hatni az ország hatalmi központjára, ugyanis ők ellenőrzik a La Pazból kifelé vezető főútvonalakat, és La Paz repülőterét is, ezek lezárásával fizikailag bénulhatna meg az ország központja. Ennek azonban semmi jele nincs egyelőre.
Érdekes kérdés, hogy végül hogyan kerül ki ebből a problémából a bolíviai baloldal? Elképzelhető, hogy a dél-amerikai „pink tide” legerősebb és legkreatívabb mozgalma most képes egy valódi megújulást végrehajtani Evo kitaszításával, és ezáltal megőrizheti hatalmát.
Ha azonban a küzdelem eldurvul az uralkodó párt két erős embere és a mögöttük álló szakszervezetek, társadalmi mozgalmak között, nagyon könnyen hajthatja mindez a bolíviai jobboldal malmára a vizet – mint ahogy történt ez 2019-ben, amikor pártja egy része Evo ellen fordult. A jobboldalnak persze számos problémát kellene leküzdenie addig. Az ellenzék egyik legfontosabb vezetője, Luis Fernando Camacho börtönben van, a vádak szerint a 2019/2020-as jobboldali kormány alatt elkövetett „terrorista” cselekményeiért. Luis Arce mögött egyelőre komoly társadalmi koalíció van, Morales és követőinek akciói kontraproduktívnak tűnnek – a társadalom jobban neheztel a tüntetőkre az okozott károk és nehézségek miatt, mint amennyire együttérez Evo-val. Carlos Sánchez Berzain bolíviai jobboldali politikus meg is jegyezte az X-en, hogy az ellátási nehézségek csak elégedetlenséget generálnak a bolíviai emberekben, de nem segítik Evo ügyét.
Cosas de dictadura????????Los bloqueos de carreteras instigados por Evo Morales ya generan desabastecimiento en #Bolivia. Faltan productos. La fruta se pudre en los piquetes y sube el precio de la carne..2 civiles han muerto por el bloqueo y 23 policías heridos..https://t.co/vUh80G4IrH
— CarlosSanchezBerzain (@Csanchezberzain) January 27, 2024
Evo ellen a jobboldal is felsorakozott: a gyűlölt „diktátort” nagyobb veszélynek látja a politikai spektrum egésze, mint Arce-t és követőit. Bárhogyan is történik, a következő hónapok sorsdöntőek lesznek a kis dél-amerikai állam számára.
Források:
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
