Az elmúlt néhány évben igencsak felélénkült a nagyhatalmak érdeklődése Latin-Amerika iránt. A korábban alábecsült és lenézett térség egyre központibb szerepet tölt be a „nagyok” geopolitikai stratégiájában. Az elmúlt időszakban nem csak az EU és Kína, de az Amerikai Egyesült Államok is elkezdett aktívan törekedni a kapcsolatok minél gyorsabb megerősítésére - írja a Foreign Policy.
Egy amerikai kongresszusi küldöttség, élén Alexandria Ocasio-Cortezzel az Egyesült Államok demokrata kongresszusi képviselőnőjével, augusztusban Brazíliába, Chilébe és Kolumbiába látogatott el, mely nagy előrelépést jelentett a Latin-Amerikához fűződő új amerikai álláspont kialakításában. Látogatásuk fontosságára Ocasio-Cortez a Twitteren is felhívta a figyelmet.
I recently returned from leading a 100% Spanish-speaking Congressional delegation to South America.
— Alexandria Ocasio-Cortez (@AOC) September 1, 2023
To address the issue of asylees, we must look how US policy in Latin Am has played a historic role - a topic that’s rarely explored.
Glad we could here: https://t.co/DKX3bH1u2a https://t.co/8V6c81k1iI
Az amerikai külpolitika szemében Latin-Amerika hosszú évekig csupán problémaként tűnt fel a kábítószer és az illegális bevándorlás miatt, így esély sem volt arra, hogy a lehetőségek és ígéretek régiójaként tekintsenek rá. Egészen idáig. A küldöttség célja az volt, hogy csökkentse a washingtoni politika – gyakran el nem ismert – latin-amerikai helyzet súlyosbodásában játszott szerepét. Az Egyesült Államok térséggel kapcsolatos tevékenységének nyomán háttérbe szorult a demokrácia, jellemzőbbé vált az erőszak és a korrupció.
Hab volt a tortán a térség számára az Egyesült Államok és a globális észak más országai által támogatott neoliberális gazdasági modell, mely nagyban hozzájárult az észak felé irányuló bevándorlási hullámok erősödéséhez.
Az Obama-kormány idejében a belpolitikai, illetve anyagi kérdések álltak a latin-amerikai kapcsolatok fellendítésének útjába. A Biden-kabinet idejére azonban előtérbe kerültek olyan külpolitikai szempontok, melyek az USA szemében nem negligálhatóak tovább akkor, ha jelenlegi nagyhatalmi pozícióját meg kívánja tartani. Az erősödő biztonsági dilemma és a két nagyhatalom összeütközése egyre gyakoribb, mely jelentős hidegháborús/háborús potenciált teremt. Ettől tart a többi között Latin-Amerika is. Valóban nem megalapozatlan a térség félelme, igenis kialakulhat egy újabb hidegháborús helyzet, ezúttal csupán annyi különbséggel, hogy egy olyan ellenféllel állna szemben az Egyesült Államok, mellyel nem csak ő maga, de az egész világ az élet több területén is összekapcsolódik.
Hosszú évtizedek alatt a latin-amerikai országok megerősítették gazdasági kapcsolataikat Kínával. A nagyhatalom ma Dél-Amerika fő kereskedelmi partnerévé vált.
Forrás: The Economist
Azon latin-amerikai országok, amelyek már korábban is elismerték a Kínai Népköztársaságot Tajvannal szemben, immár az Egy Övezet Egy Út (Új Selyemút) program részeivé váltak. Ezek az országok Peking gazdasági növekedését lehetőségként értelmezik a kereskedelem és a beruházások növelésére, olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az infrastruktúra, a kommunikáció és a logisztika.
A Kínai befolyás folyamatos növekedése a Latin-Amerikai térségben egyre feszültebb hangulatot eredményez a szemben álló felek között.
A kínai diplomáciai és gazdasági előretörést Latin-Amerikában az amerikai érdekek potenciális fenyegetésének tekintik és eszerint igyekeznek válaszolni rá. Az USA számára világossá vált, hogy ahhoz, hogy felvegye a versenyt Kína növekvő gazdasági befolyásával a régióban, közös jövő építésére kell törekednie latin-amerikai szomszédaival. Ezen események fényében került sor az amerikai kongresszusi küldöttség augusztusi látogatására a térség több országában is.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolat kezelése minden bizonnyal a XXI. század diplomáciai kihívásának ígérkezik. Annak ellenére, hogy Kína gazdasági befolyása az elmúlt 20 évben exponenciálisan nőtt a régióban, az Egyesült Államok továbbra is a legfontosabb partnere marad Latin-Amerikának, melyet a feléleszteni kívánt kapcsolatok tovább erősíthetnek, tekintettel a több mint 200 éves közös történelemre, kultúrára és gazdasági kölcsönös függőségre.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
