Blog

Lassan de biztosan elveszti tengeri dominanciáját az USA Kínával szemben

Az amerikai haditengerészet dominanciája egy évtizede még nem volt megkérdőjelezhető. Manapság azonban több okból kifolyólag folyamatosan romlik az USA pozíciója a világ tengerein. Mindezzel Alexander Wooley foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.

Az amerikai haditengerészet dominanciája egy évtizede még nem volt megkérdőjelezhető. Manapság azonban több okból kifolyólag folyamatosan romlik az USA pozíciója a világ tengerein. Mindezzel Alexander Wooley foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.

Az amerikai haditengerészet lassú hanyatlása kapcsán a szerző három konkrét hajótípust/projektet emel ki a cikkében: a Littoral osztályú csatahajót (Littoral Combat Ship - LCS), a Zumwalt osztályú rombolót és a Ford osztályú repülőgéphordozót. E három projektben közös, hogy mindegyik jóval túllépte az eredeti költségvetését, mindegyik csak részleges eredményeket tudott felmutatni, s mindegyik egy hipermodern projektként indult, többnyire kipróbálatlan technológiával.

Az LCS-el például egy „svájci-bicska típusú” hajót szerettek volna létrehozni, amely akár az ellenséges partok közelében is tud harcolni. A megszületett hajónak azonban sem kellő tűzereje, sem kellő védelme nincs az esetleges támadásokkal szemben. Ezt tetézi az is, hogy az elképzelt akna-és tengeralattjárók ellen kifejlesztett rendszereket még nem tudták működőképessé tenni. A projekt végére megduplázódtak a költségek, jelentősen lecsökkentve ezzel a rendelt darabszámot. Mindehhez még az is hozzájárul, hogy a haditengerészet várhatóan idő előtt „nyugdíjazza” majd ezeket a hajókat.

A Zumwalt rombolónál is hasonló problémák merültek fel, kezdve azzal, hogy a hajó darabára 7 millió dollárra nőtt az évek alatt.

Ezzel drágábbak lennének, mint az új repülőgép hordozók, amiknek a védelme érdekében alkották meg magát a Zumwalt-ot. És ha már az új hordozókról beszélünk. A tervezett Ford osztályt is rendkívül sok technológiai újítással kívánják felszerelni az admirálisok. E technológiák és fejlesztésük költségei azonban már most átlépték az előre meghatározott keretet.

usakina_belso.jpg

A futurisztikus Zumwalt-osztályú romboló

A szerző szerint a jelenlegi fejlesztési irány elsősorban az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet után indult, amikor a szakértők és a vezetők megmámorosodtak a gyors győzelemtől, ami elsősorban az eszközpark fejlettségének volt köszönhető. A haditengerészet is igyekezett átállni erre az irányra, s minél több forradalminak vélt eszközt próbáltak bezsúfolni 1-1 új hajóra. A sietséggel azonban csupán azt érték el, hogy kipróbálatlan fejlesztéseket próbáltak üzembe helyezni. Egy-egy ilyen hibás vagy még nem teljesen kiépült/kikutatott „csoda” miatt pedig jelentősen megnőttek a projektek költségei (Ford), vagy egyáltalán nem is sikerült csatarendbe állítaniuk a kívánt technológiát (Zumwalt, LCS).

Mindeközben kongresszusi és politikai nyomásra a fegyveres erők mindenhol a spórolás útjára léptek.

Emiatt például jelentősen csökkentették a haditengerészet kutatási és fejlesztési költségvetését, ami miatt az ott dolgozók 75%-át el kellet bocsátani. Az egykor 1200 fős részlegen ma már csak 300-an dolgoznak. A spórolás a konkrét építési infrastruktúrára is kihatással van. Sokat elmond, hogy az USA legújabb szárazdokkját 1962-ben adták át. Épp emiatt az új hajók építése és kivitelezése is lelassult, arról nem is beszélve, hogy egyes, már vízre bocsátott hajók több éven keresztül várakoznak 1-1- rutin felújításra.

Történik mindez úgy, hogy az USA legfőbb riválisának számító Kína egyre gyorsabban és egyre jobb felszereltségű járműveket tud hadrendbe állítani.

Ennek következtében 2021-re már Kína rendelkezik a világ legnagyobb haditengerészetével.

Az ázsiai országnak ugyanis egyes jelentések szerint 360 harcra kész hajója van, míg az Egyesült Államok „csak” 297. A jövőkép sem túl rózsás Washington számára. Előrejelzések szerint Peking flottája 2025-re már 400, míg 2030-ra már 425 hajóból fog állni.

A cikk végezetül több megoldást is felvet az amerikai haditengerészet számára a költségvetés növelésétől, az infrastruktúra felújításán keresztül a kutatás-fejlesztés kibővítéséig. Kérdéses, hogy a demokrata többség akar-e drága beruházásokba belefogni a fegyveres erőknél, miközben a saját rendőrségüket is leszerelnék.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!