Az Európai Unió legújabb próbálkozása az izraeli konfliktus feloldására egyelőre nem túl gyümölcsöző. Október 27-én az EU 27 államfője egy nemzetközi békekonferenciát, illetve diplomáciai és biztonsági intézkedéseket kezdeményezett. De a Politico elemzése szerint, amíg a belső feszültségeket nem kezelik az unióban, nem tudnak hatással lenni a háborús eseményekre.
Egy héttel a kezdeményezés után még nem határozták meg sem a helyszínt, sem a résztvevő államok listáját. Több ország verseng a lehetőségért, hogy otthont adjon a feltételezett konferenciának, bár amíg el nem dől, hogy megtörténik-e az esemény, a helyszín nem releváns. A folyamatban lévő zűrzavar azt mutatja, hogy az EU igyekszik egységes álláspontot mutatni a közel-keleti konfliktusban, azonban a brüsszeli csúcson folytatott elhúzódó vita ennek ellenkezőjét bizonyítja.
Mindeközben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a békekonferenciáról szóló megállapodás
egyértelműen jelzi politikai akaratunkat, egyhangúságot mutatva, ami azt mutatja, hogy egységesek vagyunk, és készen állunk erősen együttműködni más partnerekkel”.
At #EUCO last week, EU leaders reiterated their condemnation of Hamas’ brutal terrorist attack and their gravest concern for the deteriorating humanitarian situation in Gaza.
— EU Council (@EUCouncil) October 31, 2023
They also discussed continued support for Ukraine and the EU's long-term budget.
Find out more ⬇️
Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök azok közé tartozott, akik a legerősebben szorgalmazták a békekonferenciát az EU-vezetők csúcstalálkozóján. Azt állította, hogy ez megoldást jelenthet a több évtizedes konfliktusra. A szocialista politikus a brüsszeli csúcs után reményét fejezte ki, hogy egy ilyen esemény
politikai és diplomáciai megoldást jelenthet egy túl régóta húzódó konfliktusra”, és biztosítja Izrael és a megszállt palesztin területek békés együttélését két államban.
Azonban nem minden tagállam áll ilyen pozitívan a helyzethez. Egyesek szerint az EU klasszikus hübriszévé vált a gondolat, hogy ráhatása van ezekre az eseményekre, míg valójában csak az Egyesült Államok és néhány Öböl-menti ország tudna beavatkozni. Olaf Scholz német kancellár szkeptikusan „jó jelnek” nevezte a békekonferenciát, de hozzátette, hogy
egy ilyen kezdeményezés csak akkor működhet, ha minden más fontos szereplő is részt vesz rajta.
Tehát Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság nélkül nincs értelme megszervezni a találkozót. A 2008 óta tartó konfliktus elhúzódása azonban egyre nehezebbé teszi a békés kiegyezés megszervezését.
Pierre Vimont, francia diplomata szerint a kizárólag európai kezdeményezések helyett az EU-nak regionális szinten kellene támogatnia a béketörekvéseket az arab országokban. A brüsszeli csúcstalálkozón végül kiegyeztek abban, hogy a humanitárius segítségnyújtás és a kétállami megoldásról szóló tárgyalások újraindítása a legfontosabb. Az unió tehát, ha nem is tudja feloldani a konfliktust, külső támogatóként és szervezőként felléphet az ügyben.
Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
