Alig két év hivatalban töltött idő után január 8-án lemondott Franciaország második női miniszterelnöke – számol be róla a BBC.
Január 8-án lemondott Élisabeth Borne francia miniszterelnök, aki 2022 májusától kezdve töltötte be a pozíciót. Lépése sokak szerint Emmanuel Macron jelenlegi elnök nagyszabású politikai átszervezésével hozható kapcsolatba, aki az idei Európai Parlamenti választások előtt tervezi átrendezni a francia politikai színteret. Ugyanakkor, azt sem szabad elfelejteni, hogy a többi között nemcsak a nyugdíjreform, hanem a bevándorláspolitika is nagyban rányomta bélyegét nemcsak a francia közéletre, hanem Macron hírnevére is.
Mindez pedig nagy eséllyel általánosságban véve, és nem csupán a francia viszonyokra kivetítve is visszaköszön júniusban, az EP-választások eredményén, elsősorban a megnövekedett megélhetési költségek és a migráció nem megfelelő uniós kezelése miatt.
Élisabeth Borne volt a második női politikus, aki betölthette Franciaországban a miniszterelnöki pozíciót: őt megelőzően egyedül Édith Cresson tevékenykedett 1991 és 1992 között kormányfőként. Karrierjét tekintve helyi adminisztrációban és minisztériumban is megfordult már, sőt, még a párizsi tömegközlekedési vállalat, a RATP vezetője is volt. Mindemellett pedig rendkívül hűséges volt Macron elnökhöz annak első ciklusa idején, amíg Borne közlekedésért, környezetért, végül pedig foglalkoztatásért felelős miniszter volt.
Egyébként sokan úgy hitték, hogy Borne-nak sikerül a teljes ciklusán keresztül maradnia tisztségében, azonban az sem volt titok, hogy a közte és Macron között fennálló kapcsolat időközben megromlott. A francia alkotmány értelmében a miniszterelnököt mindig az elnök jelöli ki, ennek értelmében pedig – ahogy arra a The European Conservative is felhívja a figyelmet –
gyakorlatilag Macron volt az, aki Borne-t eltávolította pozíciójából.
Macron közleményében kiemelte: Borne bátorsággal, elkötelezettséggel és határozottsággal töltötte be tisztségét. Lemondását követően nem nevezte meg egyből utódját. A találgatások azonban főleg két jelöltre, a 34 éves Gabriel Attal oktatási miniszterre és a 37 éves Sebastien Lecornu védelmi miniszterre irányultak. Rajtuk kívül említés szintjén felmerült még az egykori agrárminiszter, Julien Denormandie, Bruno Le Maire pénzügyminiszter és Gerard Darmain belügyminiszter neve is, habár ők – Lecornu esetén – vagy túlságosan baloldali, Denormandie esetén pedig túl jobboldali kormányt alakítottak volna, ami nem kedvezett volna Macronnak.
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) January 8, 2024
Jaunár 9-én azonban fény derült a jövőbeli miniszterelnök kilétére: Macron
Attalt jelölte ki a pozíció betöltésére, aki így Franciaország legfiatalabb miniszterelnökévé vált.
Cher @GabrielAttal, je sais pouvoir compter sur votre énergie et votre engagement pour mettre en œuvre le projet de réarmement et de régénération que j’ai annoncé. Dans la fidélité à l’esprit de 2017 : dépassement et audace. Au service de la Nation et des Français.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) January 9, 2024
Attal Borne-hoz hasonlóan szintén Macron pártján áll szinte a kezdetektől fogva. Karrierje a COVID19 pandémia idején indult, amikor kormányszóvivőnek nevezték ki, mely pozíció révén sikerült is megvetnie a lábát a belpolitikában, mint világos és hatékony szóvivő. Sőt, neve még a 2026-os párizsi polgármesteri tisztség betöltése kapcsán is felmerült.
A népszerű, „média-sztár” politikussal a jelenlegi államfő elsődleges célja az volt, hogy kilétével nagyobb esélyt biztosítson magának a hamarosan megszervezendő EP-választásokkor, mivel a migráció- és nyugdíjreformok elsősorban Borne nevéhez fognak továbbra is kötődni.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
