Október elsején Lettország választott: Krišjānis Kariņš Új Egység pártja aratott győzelmet, megszerezve a voksok csaknem 19%-át.
Az Új Egység jobbközép koalíciót a Zöldek és Földművesek Szövetsége követte 12.44%-kal, a kisebb regionális pártokból álló Egyesített Lista pedig 11%-kal zárta a 2022-es választásokat. Ez azt jelenti, hogy Kariņš pártja rendelkezik majd a legtöbb fővel a parlamentben, szám szerint 26-tal, a Zöldek és Földművesek Szövetsége 16 fővel, a Lista pedig 15 fővel.
Latvia (parliamentary election, Riga constituency (abroad votes excluded)), preliminary final result:
— Europe Elects (@EuropeElects) October 2, 2022
100% votes counted
JV-EPP: 20% (+14)
S!-*: 9% (new)
LPV-*: 9% (new)
P-G/EFA: 9% (+6)
NA-ECR: 7% (-2)
S-S&D: 7% (-26)
...
+/- vs. 2018 election
➤ https://t.co/UCfd3rHFBF pic.twitter.com/Y7AhxDg73w
A pártok közül csupán nyolcnak sikerült meghaladnia az 5%-os küszöböt ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe. Az orosz kisebbségi pártok közül egyetlen egynek sem sikerült helyet szerezni a parlamentben.
A szombati választás legnagyobb vesztese a Harmónia nevű, Moszkva-barát párt volt, amely nemcsak az oroszul beszélő, hanem a belarusz és ukrán lakosság voksaira is számíthatott. A korábbi, csaknem 20%-os támogatottság helyett mindössze 4,8%-ot sikerült begyűjtenie, amely nagyban volt tudható az orosz-ukrán háborúnak.
Kariņš sajtónak adott nyilatkozatában megjegyezte, kabinetjének számos problémával kell megbirkóznia. Ezek közül kiemelte az egész Európát sújtó energiaválságot, illetve az orosz-ukrán háborút, valamint szorgalmazta Ukrajna támogatását is ebben a nehéz helyzetben.
Ami Kariņš külpolitikáját illeti, több környező országhoz hasonlóan beutazási szigorításokat rendelt el az országba érkező orosz állampolgárokkal szemben. Sőt,
akár az orosz nyelvet is betilthatja a munkahelyeken, illetve a közszférában, csökkentve így a ruszifikáció mértékét.
Mindezen intézkedések pedig mélyíthetik a szakadékot a többség, illetve a lettországi orosz kisebbség között, amely a csaknem 2 milliós ország 25%-át teszi ki.
Valdis Dombrovskis egykori lett államfő, uniós kereskedelmi főbiztos szerint a választópolgárok a bizalmukat egy tapasztalt politikai erőbe fektették, amely megfelelően tudja vezetni az országot ebben a nehéz időszakban.
Ami az általános statisztikákat illeti, a részvételi arány 59,4%-os volt, magasabb a négy évvel előbbinél. A szakértők szerint a szavazókra nagy hatással volt az orosz-ukrán háború, illetve az ország gazdasági helyzete is, amely a választások egyik fő kérdésköre volt.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
