„Egy 27 éve tartó vita oldható meg egy melléknév beillesztésével és egy repülőtér nevének megváltoztatásával. Legalábbis ebben reménykednek a görög és macedón vezetők” – írja cikkében Ya Smeeh Sehran, a The Atlantic magazin szerzője.
Macedónia – ez az a látszatra egyszerű szó, aminek a birtoklásáért három évtizede megy a harc. Az egész vita Jugoszlávia feloszlásakor indult, amikor a korábbi tagköztársaság elnyerte függetlenségét Macedón Köztársaság néven. Ezzel szemben nemzetközi szervezetekben Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság néven van jelen hivatalosan.
A különbséget Görögország harcolta ki, mivel Athénban úgy gondolják, a szomszédos ország névválasztásával jogot akar formálni egyik északi tartományára, Makedóniára – írja le a konfliktus okát a szerző. A magukat Nagy Sándor leszármazottjainak tartó macedónok több szobrot is emeltek Nagy Sándorról Skopjéban, a fővárosban. Sőt még a városban található nemzetközi repülőteret, továbbá az országot átszelő autópályát is az ókori uralkodóról nevezték el. Ezt a görög külügyminisztérium „a történelmi és kulturális örökség ellopásának tekinti”.
Persze maga a névvita nevetségesnek tűnik, de a következményei igen is komolyak: „Ez elég indok volt Görögország számára, hogy folyamatosan blokkolja Macedónia az Európai Unióba és NATO-ba való belépését” – írja Sehran. Egyedül vasárnap nagyságrendileg 140 ezer görög nacionalista tüntetett Athénban, sürgetve a kormány egy keményebb fellépésre.
Athén álláspontja, hogy a szomszédos ország nevét mindenképpen meg kell változtatni. A tárgyalások során felmerült az „Új-Macedónia”, „Felső-Macedónia” és az „Észak-Macedónia” név is görög részről. A macedónok ehhez hasonlóan amellett érvelnek, hogy ha már több mint száz ország (köztük az USA és Oroszország is) elismerték, mint Macedón Köztársaság, miért ne tarthatnák meg a nevet?
Jogi szempontból nézve persze egy országnak nem lehet két neve. Lehet egy hivatalos meg egy „kollegiális” neve de nem jellemző. „Ami a vicces, az az, hogy Görögország egy tökéletes példa erre hiszen nem Görögország az ország hivatalos neve. Az a Hellén Köztársaság, ezzel szemben mindenki Görögországnak nevezi” – idézi James Ker-Lindsey professzort a szerző.
A vitát övező szembenállás ellenére a megoldás közel lehet köszönhetően a kormányváltásoknak mindkét oldalon. Az ENSZ-t képviselő Matthew Nimetz legalábbis nagyon optimistának vallja magát, elkerülhetetlennek nevezve a megállapodást. A diplomata szerint nemsokára meglesz a megoldás, ami elfogadható lesz mindkét félnek. A két ország vezetői is így látják akik a davosi világgazdasági fórumon tárgyaltak az ügyben. Zoran Zaev, a macedón miniszterelnök és görög tárgyalópartnere Alexis Ciprasz ezzel három év szünet után folytatták a megbeszéléseket.
A megállapodás részletei még nem tiszták, de az időzítése tökéletes. Az új macedón kormány ambiciózus célja az EU- és NATO-csatlakozás, ami tárgyalóképessé teszi őket. A görög belpolitikai helyzet is kedvező, hiszen mára Görögország Macedónia harmadik legnagyobb befektetőjévé lépett elő. Emellett Ciprasz pártja is a megállapodás fontosságát hangoztatja.
Az EU és NATO érdekei is azt diktálják, hogy minél hamarabb kerüljön sor egy megállapodásra. Növekszik az aggodalom a Nyugat-Balkánon megjelenő autokrata rezsimekkel és a demokráciák hanyatlásával kapcsolatban – teszi nagyobb perspektívába a helyzetet a szerző.
A megállapodással kapcsolatos növekvő optimizmus jele, hogy a jó szándék jeleként Macedónia kész lenne átnevezni a skopjei repülőteret, illetve fent említett autópályát. Ez lehet az az áttörés amire három évtizede vár a régió.
