Blog

Lőttek a szíriai tűzszünetnek, merre tovább?

A szíriai tűzszüneti tárgyalások teljes mértékben megakadtak, miután a szeptember 19-ei segélyszállító konvojt ért találatot követően 22-én a szíriai rezsim csapatai támadásba lendültek Aleppo lázadók által felügyelt körzetei ellen. Az Egyesült Államok elnökjelöltjei számára komoly feladatnak…

A szíriai tűzszüneti tárgyalások teljes mértékben megakadtak, miután a szeptember 19-ei segélyszállító konvojt ért találatot követően 22-én a szíriai rezsim csapatai támadásba lendültek Aleppo lázadók által felügyelt körzetei ellen. Az Egyesült Államok elnökjelöltjei számára komoly feladatnak ígérkezik az Obama-adminisztráció egyik legnagyobb kihívásának kezelése − írja a Foreign Policy.

Az ígéretesen haladó tárgyalásokat előbb a 19-én történt incidens rázta meg. Húsz civil áldozata volt annak a segélyszállító konvojt ért támadásnak, melynek elkövetését mind az Egyesült Államok, mind Oroszország a másik oldal tettének tulajdonít. Mindkét oldal következetesen tagadja, hogy légi járműve tartózkodott volna az adott terület légterében, azonban egymás jelenlétére bizonyítékuk van, ezzel beállítva egy patthelyzetet. Ezt követte a szeptember 22-ei offenzíva, melynek során az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint legkevesebb 30 légicsapást hajtottak végre a város ellen, ezzel egy időben a kormány csapatai pedig megindultak a lázadók arcvonala felé.

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov és az amerikai külügyminiszter, John Kerry között lezajló csütörtöki tárgyaláson jutott el ez a hír a felekhez, ezzel visszavetve a tárgyalássorozatot egy olyan fázisba, ahol az amerikai fél valamilyen jelentős lépést vár azért cserébe, hogy visszaüljön a tárgyalóasztal mellé. A tárgyalást követően, melyet az amerikai adminisztráció egy hivatalnoka „eléggé vitás”ként írt le, Kerry külügyminiszter európai és közel-keleti diplomaták tucatja előtt azt nyilatkozta: „nem állhatunk a világ elé azt mondván, hogy egyezségre jutottunk, amikor nem”.”

A rezsim és a lázadók csapatai közötti harc tehát folytatódik, azonban az Egyesült Államok egy másik hadszíntér eseményeit is komolyabban nyomon követi. Joseph Dunford, az Egyesült Államok vezérkari főnöke azt nyilatkozta, hogy a kurd fegyveres erőknek komoly szerepe lesz a Da’esh de facto szíriai székhelyeként szolgáló Rakka elfoglalásában. Azonban a Törökországgal való viszony okán a város megtartása nem lehetséges a kurd milíciának, helyette a szintén többnyire kurdokból álló Szíriai Demokrata Erők 14 ezer szíriai arab katonája fogja őrizni a várost.

Az Egyesült Államok elnökjelöltjei számára komoly feladatnak ígérkezik az Obama-adminisztráció egyik legnagyobb kihívásának kezelése. A két esélyes megközelítése az orosz félhez merően eltérő. Hillary Clinton 2013-ban, a Külügyminisztériumból való távozásakor Barack Obamának nagyon határozott kiállást javasolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben. Ez a hozzáállás nem változott meg az elmúlt időszakban, véleménye szerint Putyin megbízhatatlan és csak az erőpolitikából ért, ezért egy agresszív megközelítés szükséges sikeres kezeléséhez. Ezzel szemben a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump egy merően eltérő ideológiát vall az orosz elnökkel kapcsolatban. Szerinte rendkívül jól megértenék egymást, és megértetné magát Putyinnal: Trump nem tartja fontosnak, hogy erődemonstráción keresztül alapozzák meg viszonyukat.

Szemlézte: Molnár Gergő