Az Al Jazeera értesülései szerint Niger hadserege azzal vádolja Franciaországot, hogy több nyugat-afrikai országban csapatokat és felszerelést összpontosít, hogy "katonai beavatkozást" indítson Niamey ellen.
Július 26-án az ország demokratikusan megválasztott elnökét, Mohamed Bazoum-ot katonai puccs áldozataként Abdourahmane Tchiani tábornok vezetésével letartóztatták. Szomszédaival, Malival és Burkina Fasóval ellentétben, ahol a puccsokat tömeges utcai megmozdulások és katonai sztrájkok előzték meg, nem voltak hasonló jelei annak, hogy coup d’état bontakozna ki Nigerben is.
Az ezt követő hatalomátvétellel az irányítást megszerző junta képviseletében Amadou Abdramane ezredes, a nigeri puccsisták szóvivője az országos televízióban nyilatkozott és elmondta, hogy Franciaország továbbra is beveti erőit a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) tagországaiban "a Niger elleni agresszió előkészítésének részeként, amelyet ezzel a szervezettel együttműködve tervez".
A francia "katonai teherszállító repülőgépek nagy mennyiségű hadianyag és felszerelés kirakodását tették lehetővé Szenegálban, Elefántcsontparton és Beninben, hogy csak néhányat említsünk" – tette hozzá.
A volt francia gyarmat kapcsolatai a puccs óta jelentősen megromlottak mind Párizzsal, mind a térség szomszédos országaival.
A fokozatosan elmérgesedő helyzet közepette még augusztus első napjaiban intézkedtek a francia hatóságok és több, mint ezer francia, európai, latin-amerikai, afrikai, közel-keleti és ázsiai állampolgárt evakuáltak. Emmanuel Macron francia államfő X oldalán keresztül is tájékoztatást adott az akció sikerességéről.
La France a évacué plus de mille Français, Européens et ressortissants d’Amérique latine, d’Afrique, du Moyen-Orient et d’Asie, qui souhaitaient quitter le Niger.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) August 3, 2023
Aux agents de l’Ambassade de France à Niamey et du Quai d’Orsay, ainsi qu’à nos militaires : merci. pic.twitter.com/St2tUDAehB
Az azóta elhangzó nigeri felszólítást megtagadva a franciák kiálltak Mohamed Bazoum leváltott elnök mellett, és elutasították Niger követelését, hogy vonják ki csapataikat és megbízottjaikat a Száhel-övezetből. Niamey-ben eközben több ezer ember tart szinte napi tüntetéseket egy francia katonáknak otthont adó bázis körül, hogy távozásukat követeljék. Franciaországnak mintegy 1500 katonája állomásozik az országban a fegyveres iszlamista csoportok jelentette fenyegetés következményeképp – az al-Kaida és az ISIL (ISIS)-kapcsolatú csoportok elleni szélesebb körű küzdelem részeként.
Augusztus elején a hatalmat magához ragadó puccsista vezetés a Franciaországgal kötött katonai együttműködési megállapodásukat visszavonta, Párizs azonban fenntartja annak érvényességét arra hivatkozva, hogy az egyezményt az előző, demokratikusan megválasztott nigeri hatóságokkal írták alá – a megállapodás felmondására ezért csak ők jogosultak.
A térség destabilizációs folyamatai egyre aggasztóbbak; a nigeri junta a szomszédos országokat is állandó fenyegetésként kezeli.
Szeptember 12-én közzétettek egy nyilatkozatot, miszerint a szomszédos Beninnel kötött katonai megegyezésüket felbontják, miután az „engedélyezte katonák, zsoldosok és hadianyagok bevetését" egy közös ECOWAS-beavatkozás esetén.
Habár az ECOWAS tagállamai nem nyilatkoztak egy esetleges katonai beavatkozással, illetve bevetéssel kapcsolatban, Niamey nemrég megerősítette, hogy a tárgyalások folyamatosan zajlanak a blokkal.
A helyzet enyhítésére Bola Tinubu nigériai elnök - aki jelenleg az ECOWAS soros elnökségét tölti be - azt javasolta, hogy a polgári kormányzáshoz való kilenc hónapon belüli visszatérés megoldást jelenthet a regionális hatalmak számára is. A nigeri junta korábban hároméves ütemtervet indítványozott.
A katonai puccs komoly következményeket von maga után az egész térség számára – az instabilitás és a bizonytalanság feszültséget és konfliktust szül. Macron afrikai stratégiája is megkérdőjeleződik:
a kontinensen és a Száhel-övezetben állandó a franciaellenesség, a volt gyarmatok egyre távolabb sodródnak Párizstól. A nigériai hatalomátvétel az elmúlt három év harmadik ilyen típusú kormányváltása a régióban Mali és Burkina Faso után.
Macron 2018-ban megfogadta, hogy Franciaország továbbra is részt vesz a dzsihadisták elleni küzdelemben Afrika Száhel-övezetében, "amíg a győzelem be nem fejeződik", azonban ez az ígéret most megpróbáltatások elé néz. Niger korábban kiemelt stratégiai partner volt mind Párizs, mind a nemzetközi közösség számára a radikális iszlám terjedésével szemben, mint regionális ütközőállam.
A nigeri események fontos kérdéseket vetnek fel Franciaország katonai jelenlétével kapcsolatban az országban, de a francia államfő szélesebb körű afrikai stratégiájának jövőjével kapcsolatban is. Hogy Párizs baráti viszonya visszatérhet-e vagy erősödhet-e korábbi gyarmataival, vagy a franciaellenes hangulat uralja majd a régiót, az még nem derült ki.
Ami biztos, hogy Niger helyzete és az ország jövője nagy hatással lesz a kontinens helyzetének alakulására és pozíciójának meghatározására.
Szemlézte: Pálházi-Nagy Fanni
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
