Ebben a félévben Franciaország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így Emmanuel Macron államfő reprezentálhatja, milyen Európát képzel el, és a félév a 2022-es áprilisi francia elnökválasztási kampánynak is lökést adhat. A The Telegraph internetes oldalán Tim Wallace összegezte, Macron miként változtatna az eurózóna szabályain.
Tim Wallace cikkében utal arra, hogy Macron vezetőként az Angela Merkel utáni politikai űrt töltheti be a következő hat hónapban. A francia államfő számára prioritást élvez az eurózóna fiskális szabályainak reformja. Ebben a kérdésben pedig
jelentős vita bontakozhat ki Németország és Franciaország között.
Németország európai pénzügyi politikája a stabilitáson alapul, Berlin elképzelései szerint a közös valutát mérsékelt adósságok és körültekintő költségvetés mellett használhatják az érintett államok. A német vezetés a 2008-2009-es gazdasági világválság idején is szilárdan képviselte ezt az álláspontját, amikor Görögországban egekbe ugrott az államadósság. Most, a koronavírus járvány idején újra nyomás helyeződik az új német kormányra. Macron és Mario Draghi olasz miniszterelnök ugyanis nagyobb mozgásteret engedne a hitelfelvételekkel kapcsolatban.
Macron úgy ítéli meg, hogy az EU szigorú hitelfelvételi szabályozása aláássa azokat a gazdasági ösztönzőket, amelyek megvédik a tagállami szuverenitást.
A német vezetés viszont úgy látja, hogy a pandémia miatt az európai pénzügyi világ gyenge lábakon áll. Az eurózóna államadósságszintje 2019-es GDP arányos 83,7%-ról a 2021-es év végére 98,9%-ra ugrott.
Több szakértő szerint sem fognak visszatérni a járvány időszaka után azok a gazdasági szabályok, amelyek mentén eddig haladt az EU fiskális politikája. Párizs azt reméli, hogy soros elnöki vezetésük alatt követeléseik és javaslataik könnyebben zöld utat kapnak. A francia államfő - olvasva újévi Twitter-bejegyzését - nagy reményeket fűz a 2022-re tervezett uniós irányvonalhoz.
Regardons vers l’avenir. pic.twitter.com/JlAn2dCaYq
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) January 1, 2022
A cikk arra mutat rá, hogy a német kormány tisztában van azzal, hogy az EU-nak nagy költségekkel jár a koronavírus-válságból való kilábalás, amely magas államadósságszintet von maga után, viszont versenyképesnek kell maradnia Amerikával és Kínával szemben.
A francia kormányzatnak ugyanakkor gyors győzelemre lenne szüksége, ha a legtöbbet akarja kihozni az elkövetkező hónapokból.
A francia lobbi ereje egyébként a napokban már megmutatkozott, amikor Párizsnak sikerült keresztülvinnie, hogy zöld energiaként ismerje el az atomenergiát az Európai Bizottság. Az atomenergiát és az eurózónát érintő gazdasági kérdésében tehát még komoly politikai csatákra kell számítani Macron és az új német szociáldemokrata-zöld kormány között.
Szemlézte: Tombor Levente
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
