Marine Le Pen hozta a papírformát és csak néhány százalékkal maradt le Macrontól vasárnap, a francia elnökválasztás első fordulójában, nagyjából 23%-ot elérve a jelenlegi elnök 27%-os eredménye mellett. Ennek az értékelése csak attól függ, hogy a pohárt „félig telinek” vagy „félig üresnek” tekintjük. Általánosságban a félig teli értékelés dívik, amely szerint Le Pen valóban nagyon sok támogatót nyert az elnökválasztás hajrájában, és roppant közel jutott Macronhoz. Azonban Freddy Gray a Spectator hasábjain rámutatott, hogy a maradék felében a pohárnak csak levegő van. A közvélemény-kutatások szorosabb versenyt jósoltak, ennek ellenére a két fél közötti különbség jól látható. Április 24-ére viszont a közvéleménykutatók egy hibahatáron belüli, 51%-os Macron fölényt mutatnak. Ha Macront a mostani vasárnaphoz hasonlóan alulmérik, akkor az Élysée-palota lakójának nem kell aggódnia.
Természetesen azt sem szabad elfelejtenie Macronnak, hogy fölénye nem egy szilárd szavazói bázisból ered. Az első forduló után mondott beszédében le is szögezte, hogy tudja, egyesek csak a „szélsőjobboldali veszély” elhárítása érdekében szavaztak rá.
Ez a második fordulóra is reményt adhat neki. Jean-Luis Mélenchon, a Le Pen után szorosan harmadik helyen végzett radikális baloldali elnökjelölt a választás estéjén mondott beszédében - miután megköszönte a támogatást - kiemelte, hogy sosem engedhetik Le Pent az elnöki székbe. Egy 22%-os eredményt elérő jelölttől ez nagyon komoly kijelentés, amelynek nagy jelentősége lehet április 24-én.
Azonban kérdéses, hogy milyen eredménye lesz. Mint ahogy azt Gavin Mortimer kiemelte, a politikai feszültség sokkal inkább a társadalmi rendszer haszonélvezői és vesztesei között zajlik. A haszonélvezők, mint az idősebbek és vagyonosabbak Macronra szavaztak, míg a fiatalok Mélenchonra és Le Penre. Kérdéses, hogy a Le Pen szavazóihoz annyira hasonlító szavazói bázist át lehet-e terelni Macronhoz.
A francia pártrendszer éppen egy nagyon kaotikus fázist él át, amikor a régi tömbök – a szocialisták és a republikánusok – a teljes eltűnés felé menetelnek és ezért a választói csoportok viselkedését nagyon nehéz megjósolni.
Ha Macron képes nyerni április 24-én, akkor egyértelmű, hogy a jobb-bal elköteleződés még mindig logikus módon működik, és a baloldal inkább a centrista Macronra szavaz, mint a radikális Le Penre. A legfrissebb elemzések ilyen jóslatokat fogalmaznak meg április 24-re nézve, Mélenchon szavazóit többségben Macronhoz sorolva. Ezek a kutatások sem állítják azonban, hogy a mostani szavazók pozícióit száz százalékban előre tudják jelezni: Macronnak egyelőre nem állítanak biztos 50% fölötti támogatói bázist, és a bukott baloldali elnökjelölt szavazói között mutatják ki a legtöbb bizonytalant.
Interesting info graphics#FrenchElections2022
— Gjergji Vurmo (@GjergjiVurmo) April 11, 2022
Polling suggests that Macron in the 2nd round will mainly benefit from Pécresse, Mélenchon and Jadot voters backing him pic.twitter.com/JYHntRhoNi
Éppen az elmúlt évek tapasztalatai mutatták meg, hogy a nyugati világ nyugtalan, és bármi elképzelhető, nem lehet semmit biztosra venni. Ha Macron győz is, Jonathan Miller szerint ez mindenképpen politikai meggyengülést jelent számára és Franciaország belső válságának kifejeződését. Ahogy ezt Xavier Mathieu francia színész, Mélenchon egyik támogatója elmondta a Reuters tudósítójának: a politika nem a választásokon, hanem az utcákon játszódik le Franciaországban. Így hát az április 24-i választások győztesének mindenképpen komoly ellenszéllel és a francia társadalom átrendeződésével kell szembenéznie. Talán nem is a külvárosok muszlim nyomornegyedei, hanem a társadalom megosztottsága az, ami igazi veszélyt jelent Franciaország számára - jegyzi meg Gavin Mortimer. Franciaország már nézett szembe az elégedetlenek és az uralkodó osztály megoldhatatlan konfliktusával, s az nem végződött jól.
A francia elnökválasztással kapcsolatos írásainkat ide kattintva éred el.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
