Blog

Meddig tarthat ki Netanjahu Izrael élén?

Bár a január 19-én életbe lépett gázai tűzszünet megkönnyebbülést hozott mindkét oldalon és a tartós béke reményével kecsegtet, az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu számára szélsőségesen bizonytalan helyzetet eredményezett, ahogy a megállapodás hatására kis híján elveszítette a…

Bár a január 19-én életbe lépett gázai tűzszünet megkönnyebbülést hozott mindkét oldalon és a tartós béke reményével kecsegtet, az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu számára szélsőségesen bizonytalan helyzetet eredményezett, ahogy a megállapodás hatására kis híján elveszítette a kormánytöbbségét. A kialakult válság rávilágít az izraeli társadalom megosztottságára az elhúzódó háború és a Hamász jelentette megoldatlan fenyegetés árnyékában, szinte feloldhatatlan döntéshelyzet elé állítva Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjét.

Izrael szerte hatalmas örömet jelentett a tűzszünet első hete alatt szabadon engedett túszok hazatérése 471 illetve 477, a Hamász fogságában eltöltött nap után. A megállapodás értelmében eddig elengedett hét fiatal nő története tovább erősíti a reményt az október 7-i terrortámadás során elrabolt túszok visszatérésével kapcsolatban. A Gázában még mindig fogvatartott, további 90 túsz közül az IDF becslései alapján már csak 54-en lehetnek életben, és a Hamász elismerte, hogy többüknek válságos az állapota. Azonban

a túszok elengedéséért cserébe megkötött jelenlegi, hat hetes tűzszünet keretében heti részletekben egyelőre csak 33, a Hamász által fogva tartott izraeli és kettős állampolgárt bocsátanak szabadon, valamint a terrorszervezet dönthet arról, közülük ki és mikor kerül sorra.

Izrael a megállapodás keretében a túszokért cserébe a hat hét alatt összesen csaknem 2000 palesztin elítéltet enged el, közöttük súlyos terrorcselekmények miatt fogvatartott bűnözőket is, valamint fokozatosan kivonná a csapatait Gáza területéről, így a stratégiai fontosságú Philadelphia folyosóból is. Az Egyiptom és Gáza határán húzódó földsáv a Hamász háború előtti csempésztevékenysége miatt kiemelt jelentőségű, Izrael számára pedig fontoos katonai-stratégiai pozíció, amelyet a Hamász elleni, hosszú és sok áldozatot követelő háborúban szerzett meg.

Bár az izraeli társadalom túlnyomó többsége jelenleg a túszok elengedését fontosabbnak tartja háborús céloknál, Netanjahu nemzeti-jobboldali kormányának egyes tagjai ezen érvek miatt a háború folytatásában látják a megoldást.

Így korábbi fenyegetését beváltva Itamar Ben Gvir, az ország korábbi nemzetbiztonsági minisztere a tűzszünet megszavazását követően lemondott pozíciójáról és a Knesszetben hat széket elfoglaló pártjával együtt elhagyta a kormánykoalíciót. Benjamin Netanjahu többsége így a 120 fős törvényhozásban mindössze 2 fősre csökkent. Az összesen több mint 17 éves miniszterelnöki tapasztalattal rendelkező Netanjahu számára ez önmagában talán nem lenne akkora újdonság, a mostani helyzet azonban ennél összetettebb.

Ben Gvir szövetségese, a pénzügyminiszter Bezalel Smotrich szintén a kormányból való kilépéssel fenyeget abban az esetben, ha Izrael tovább lép a tűzszünet első, hathetes szakaszát követően a második szakaszba, amelynek részletei még nem kidolgozottak, de egy közvetlenül határmenti ütközőzónát leszámítva Izrael teljes kivonulását tűzi ki célul. Abban az esetben, ha Smotrich követelése teljesül és Izrael a hat hetes tűzszünetet követően folytatja a háborút, Ben Gvir hajlandó visszatérni a kormányba, ez viszont rendkívüli mértékben veszélybe sodorná a Gázában maradt túszokat és tovább rontaná Izrael háború miatti, igencsak negatív nemzetközi megítélését. Smotrich vallásos pártjának hiányában azonban újabb hét széket veszítene Netanjahu, amely már kormánya biztos bukását eredményezné. A közvéleménykutatások alapján egy esetleges előrehozott választáson pedig Netanjahu nem tudna nyerni.

Bár a Hezbollah-al szembeni sikerei javították a helyzetét, és a legtöbb izraeli ellenzéki politikusnál népszerűbb, a történelmi egységkormányával feltűnő korábbi miniszterlenök, Naftali Bennett esélyes kihívója lehet.

Ráadásul nem a háború folytatása az egyetlen töréspont a jelenlegi kormányon belül. Az október 7-ét követő konfliktus során széles körben - beleértve Netanjahu saját táborát is – komoly, a társadalom többségét kifejező szándék bontakozott ki az ultraortodox haredi közösség hadkötelezettségének kiterjesztése érdekében. A kormányon belüli vallásos pártok azonban azzal próbálják sakkban tartani Netanjahut és megakadályozni az új szabályozást azzal, hogy nem szavazzák meg a költségvetést, amely azonban legkésőbb március végéig szintén a jelenlegi kormányzat bukásához vezet.

izraeldiagram.png

Forrás: Times of Israel 

Benjamin Netanjahunak a belpolitikai helyzete mellet külpolitikai szempontokat is figyelembe kell vennie.
A 15 hónapon át tartó véres háborút és a számos sikertelen megállapodási kísérletet követő tűzszüneti egyezmény létrejöttében nagy szerepe van Donald Trump hivatalba lépésének. Az új amerikai elnök sokkal kevésbé tűri az ellentmondást, mint elődje, Izraelnek pedig továbbra is szüksége van régi szövetségese támogatására. A Hezbollah-al szembeni sikerek, a szíriai rezsim bukása és Irán gyengülése komoly előnyt hozott a zsidó állam számára, azonban az iráni atomprogram megállítására és a Szaúd-Arábiával való kiegyezésre vonatkozó ambíciói szükségessé teszik az amerikai vezetéssel való együttműködést. Bár Trump kabinetjének több tagja is támogatóan nyilatkozott Izrael Hamásszal folytatott harcával kapcsolatban, maga Donald Trump és közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff a hosszabb távú célok érdekében most a tűzszünetért dolgozott. Igaz,

az elnök már kifejezte kétségeit a megállapodással kapcsolatban, amely nem meglepő az izraeli-palesztin konfliktus ismeretének tükrében.

A térség instabilitását jól mutatja, hogy a fegyverszünet kezdete óta több terrortámadásra is sor került izraeli városokban, valamint fokozódtak az atrocitások Ciszjordánia területén. A háború tartós és végleges lezárását pedig a Gázai övezet jelenlegi állapota is kétségessé teszi. A terület jelentős része romokban van, miközben továbbra is a Hamász gyakorolja a kontrollt. Sok esetben a humanitárius segélyszállítmányok is a terrorszervezet kezébe kerülnek, amely magas áron adja el azt a rászoruló gázai lakosságnak.

Benjamin Netanjahu mindeddig, 15 hónap szörnyű harcát követően nem tudta betartani a háború megkezdésekor tett, Hamász elpusztítására vonatkozó ígéretét.

A mögötte álló jobboldali erők egy része ezért a háború folytatását várja a miniszterelnöktől. Másrészről viszont vannak, akik a tűzszünet megkötése után a kormányfő felelősségének vizsgálatát követelik az október 7-i eseményekkel kapcsolatban. Az IDF vezetőjének Herzi Halevi tábornoknak a lemondását követően tovább nőtt ez a nyomás Netanjahun, miközben a hágai nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsának köszönhetően a palesztin áldozatok miatti háborús felelősséget is Netanjahun kívánják számonkérni.

Az bizonyosan elmondható, hogy Netanjahu nincs könnyű helyzetben. A még végleges lezárásra váró konfliktus bizonytalansága és az izraeli túszdráma fokozott érzelmi hullámai közepette könnyen szorulhat a hurok a szükséges tűzszünet, ámde befejezetlen háború között egyensúlyozni próbáló miniszterelnök körül. Azonban mind a katonai, mind a politikai szintéren könnyen bekövetkezhet olyan váratlan esemény, amely végül eldöntheti Netanjahu sorsát, vagy akár mentőövként szolgálhat számára. Nem ez lenne az első alkalom, hogy egy számára szerencsés fordulatnak köszönhetően kerülne végül újra előnyösebb pozícióba a tapasztalt izraeli politikus.

Szemlézte: Szigeti Eszter Virág

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon